Püspöki körlevelek 1923 (Szombathely, 1924)

— 4 r Isten malasztját hiába ne vegyétek. íme most a kellemes idő és az üdvösség napjai (Kor. II. 6, 1. 2.). Legyen a nagybőjti időnek egyik kegyelmi eredménye az, hogy a kon­kolyhintő rossz újságokat és olvasmányokat egyszersmindenkorra száműzitek. A szen­vedő Üdvözítő kérve-kér benneteket, hogy hagyjátok el a bűnt, amelyért ő olyan fáj­dalmas váltságáron nyújtott elégtételt az isteni igazságosságnak. Már pedig aki sza­kítani akar a bűnnel, annak első sorban a bűnre vezető alkalmat kell kerülnie. Nincs az az áldozat, amelyet meg ne kel­lene hozni a bűn elkerülésére. Ha szemünk megbotránkoztatna, az Üdvözítő szavai sze­rint azt is ki kellene vájnunk és elvetnünk magunktól (Mt. 18, 9): mennyivel inkább kell kiküszöbölni azokat a bűnalkalmakat, amelyekkel szakítani nem is áldozat. Köves­sétek az efezusi hívek példáját, akik mikor Szombathely, 1923. évi február he őszintén megtértek, első dolguk az volt, hogy drága, de pogány szellemű olvasmá­nyaikat tűzre vetették. (Ap. csel. 19, 19.). Készüljetek a nagyböjt folyamán őszinte elhatározással Krisztus feltámadásának ün­neplésére és lelki feltámadástokra. Minden­ben úgy viselkedjetek, mint Isten szolgái, böjtölésben, tisztaságban, az igazság igéjé­ben (Kör. II. 6, 5). Jelöljétek meg keresz­tény olvasmányok jelével a házatok .ajtó­r félfáját, hogy az Ur boszuló angyala büntetés nélkül haladjon el mellette. (Móz. II. 12, 23.) Tisztítsátok ki — szívetekből és háza­tokból egyaránt — a régi kovászt, a go­noszság és álnokság kovászát, hogy a mi húsvéti Bárányunk, a feláldozott Krisztus (Kor. I. 5, 7.) örömét találja bennetek és húsvéti kegyelem gyanánt békéjét árassza szívetekbe (Ján. 20, 21). Amen. 8-án. MARTINEUM R.-T., SZOMBATHELY 923 7866

Next

/
Oldalképek
Tartalom