Püspöki körlevelek 1921 (Szombathely, 1922)
20 * keznünk kell t. i. a közhangulatot, a közszellemet megjavítani, fölemelni, mert erre nemzeti életünknek mostani súlyos állapotában sokszorosan szükség van. A felvilágosításnak, a nevelésnek, a jellemképzésnek segítségével kell kiemelnünk népünket anyagiasságából; a nagyobb és önzetlenebb áldozatkészséget a tanítás fegyverével, nehéz helyzetünk őszinte feltárásával, a múlt hasonló példáira való reámutatással kell a népben újra élővé tennünk. Meg kell világítanunk előtte, hogy az ország sorsa a legszorosabban összefügg az egyes ember anyagi és szellemi jólétével, sorsával s hogy annyi csapás után a nemzet újjáéledése, legszentebb célunknak, a történeti Magyarországnak feltámasztása az egyes ember benső megjavulása s gyökeres átalakulása nélkül nem remélhető. Különösen .s elsősorban szükség van erre a felvilágosító munkára a jelenlegi végvidékeken, mert ezeknek lakossága a megszállt területek szomszédos lakosságával a határzár ellenére is érintkezésben állván, több helyt érezhető befolyást gyakorol érzésvilágával az elszakított területek magyarságára is. A fent vázolt viszonyok javítására és egyben a lépten nyomon tapasztalható erkölcsi eldurvulásnak mely napjainkban már a vallás szent helyeinek meggyalázásában is jelentkezik — gyógyítása érdekében mindent el kell követnünk s elsősorban is feí kell használnunk azt a közeli kapcsolatot, amely a növendékek révén a tanárság és tanítóság, valamin! a szülők közötl fennáll, mert az ilyen irányban való közreműködésre hivatásánál, helyzeténél fogva az iskolák tanítói és tanári személyzete van hivatva. Ezért az összes iskolák tanítói és tanári testületét ezúttal is felhívom arra, hogy az ifjúság és a lakosság hazafias érzésének ápolását, jellemének fejlesztését, erkölcsének javítását legelső kötelességének tartsa. Ha valamikor, most kell a a tanítónak igazán a nép tanítójának, felvilágosítójának, példaadójának lennie. Erre pedig számtalan alk lom nyílik az iskolában és iskolán kívül egyaránt. Szükségtelen mindezt egyenként felsorolnom, a sok közül az iskolai ünnepélyeket említem példának. Hiszem, hogy a tanárság és tanítóság egy ilyen alkalmat sem fog elmulasztani, hogy meg ne kísérelje az ifjúságban s a szülőkben a hazánk jobb jövője iránt táplált hitet fenntartani és erősíteni. Ezenkívül az ifjúsági és iskolai egyletekre (önképzőkörök) is nyomatékosan fel kell hívnom a figyelmet. Ezeknek összejövetelei is kiválóan alkalmasak arra, hogy a hivatását, népnevelői tisztét megbecsülő tanító az ifjúság útján még a szülők leikéhez is hozzáférkőzzék s erre kedvező irányban hatni igyekezzék. Különösen fontos, hogy fentebb hangsúlyozott helyzetüknél fogva elsősorban a végvidékek ifjúsági és iskolai egyesületeibe vigyünk be minél pezsgőbb szellemet s minél lüktetőbb eleven mozgalmat. Az ifjúsági egyesületek válogatóit könyvtárának, valamint az esetleg fennálló népkönyvtáraknak minél szélesebb körben való használatát is tőlünk telhetőén elő kell segítenünk. Hazánk mai súlyos helyzetén csak kitartás, lelkes, odaadó munkával tudunk segíteni Ebből a küzdelemből, bizton hiszem, a tanítóság és a tanárság is kiveszi a maga részét. Budapest, 1921. február hó 18. Foss. Tudomásvétel végett közlöm Vas- és Zalavármegye alispánjainak a nyilvános mulatságok engedélyezése ügyében a járási főszolgabírákhoz intézett rendeletéit. Vasvármegye alispánjától 24093/1920. szám. Valamennyi járási főszolgabíró úrnak. Vasvármegye törvényhatósági bizottsága által folyó évi nov. hó 29-én tartott évnegyedes rendes közgyűlésében nyeri utasításához képest felhívom Cím figyelmét az 1901. évi augusztus hó 4-én a hangversenyek, mutatványok stb. engedélyezése tárgyában kiadott 64573/901. B. M. sz. körrendelet rendelkezéseire-, valamint a 19858/1906. sz. vármegyei szabályrendelet megfelelő szakaszaira, mert ma, amikor az országházán a félárbocra eresztett zászló hirdeti a magyar nemzetnek a megtépett haza sorsa feletti mélységes gyászát, többszörösen indokolt, hogy a zeneengedélyek kiadása a minimálisra korlátoztassék, az engedélyek a mulatságok megtartására csak megokolt esetekben kivételesen adassanak ki és csak keresztény nemzeti alapon álló erkölcsi testületek által legyenek rendezhetők. Magánosok kérelme esetén pedig ügyeljenek arra, hogy a kérelmező egyének a fenti követelményeknek minden tekintetben megfelelnek-e és hogy politikai és erkölcsi tekintetben megbizhatók-e? Általában a mai komoly időkhöz mérten a táncengedélyek kiadását a legszigorúbban korlátozza s zárórán túli mulatságokat semmi esetre se engedélyezzen, minthogy ezen eljárás a m. kir. kormánynak 9863/1920. M. E. sz. rendeletébe ütköznék. Hatósága területén elhelyezett csendőrőrsök figyelmét különösen hívja fel említett záróra rendelet (B. K. 48. szám. 1863. oldal) határozatainak, valamint a 15 éven aluli és életkorra való tekintet nélkül, az elemi iskolába járó gyermekeknek a nyilvános mulatóhelyeken való távoltartása tárgyában hozott szabályrendelet (Szabályrendelet gyűjtemény új kiadás 41. füzet) rendelkezései betartásának legpontosabb ellenőrzésére. Szombathely, 1920. dec. 20. Herbst sk. alispán. 1405. sz. Táncvigaimak engede lyezésérő! alispán rendeletek
