Püspöki körlevelek 1918 (Szombathely, 1919)

— 84 Eddig nemzeti múltúnk, a csaknem ezeréves keresztény Magyarország Szent István koronájával volt elválaszthatatlan összefüggésben ! A szent korona egyesítette az ország népeit, fölötte állott felekezeteken és nyelveken. A korona viselője Apostoli Király volt, a vallás és erkölcs őre! Most, az események súlya alatt lemondott fiatal királyunk, kit alig két éve koronáztunk meg, és akit rövid, de nehéz háborús uralkodása alatt az az egy cél vezetett, hogy országainak és népeinek mielőbb tisztességes békét biztosítson. Tisztességes béke helyett megalázás lett a sorsunk, egy hatalmas hullám végigsepert Európán — és elsodort mindent, ami eddig volt. Midőn elbúcsúzunk ezeréves szent hagyományainktól, Szent István birodalmától, a Szent Koronától és apostoli királyunktól, jellemteleneknek, felületeseknek és egész múltúnkhoz hűtleneknek bizonyulnánk, ha a szeretet és hála adóját le nem rónók a múlt iránt ! De a Szentirás szerint: »Hadd temessék el a halottak az ő halottaikat! (Luk. 9. 60.) Mi emeljük fel lelkünket Istenhez és tekintsünk a jövőbe. — Bizzunk a zsoltá­­ros szavaiban, melyek szerint »akik könnyek között vetnek, örömben aratnak« (Zs. 125.) A mi könnyeink, áldozataink, fájdalmaink között készítjük elé népünk feltámadását és boldogabb jövőjét! Az anyaszentegyházat isteni alapítója nem kötötte határokhoz, nyel­vekhez és kormányformákhoz! Az evangélium üdvözítő tanait hirdették minden időben szabadoknak és raboknak, királyi trónok előtt és népek köztársaságában. Az isteni ige szabadságát nem tarthatja vissza semmi földi hatalom, mert Isten igéje az igazság, az igazság pedig utat tör magának a lelkekhez, melyeket valóban szabadokká csak ő tehet. Talán sok tekintetben meg fog változni az Egyház helyzete az uj Magyaror­szágban ! Lehet, hogy iskoláihoz és anyagi segélyforrásaihoz való jogát vitássá fogják tenni, abban azonban biztos vagyok, hogy ti, Szeretett Híveim, rendíthetetlen hűség­ben fogtok kitartani az evangélium tanítása mellett és a zűrzavaros időkben nem fog­tok megfeledkezni Isten parancsairól. A kisértés óráia mutatja meg, hogy egy lélek emberi és keresztényi méltóságát megóvja-e és a krisztusi vallás mély titkait befogadta-e ? Emberi méltósággal szolgáljátok testvéreiteket, az anarchia és rendetlenség szel­leme ne bontsa meg soraitokat, mert »a sátán mint ordító oroszlán körüljár — ke­resvén, akit elnyeljen.« (Pét. I. 5, 8— 9.) Keresztényi méltósággal legyetek az egyháznak hű fiai — emigy fohászkodván Jézus legszentebb Szivéhez : »Tartsd meg, oltalmazd és kormányozd egyházadat és en­nek fejét, a római pápát; egyesitsd a római pápával a püspököket, a püspökökkel a papokat, a papokkal a hi veket, hogy igy mindannyian egy lelki épületet képezzünk mely az apostolok talapzatán, Péteren, mint kőszálon, — rajtad, Urunk Jézusunk, mint szegletkövön emelkedik föl.« * Felkérem Kedveltségieket, hogy ezen körlevelemet a kézhezvételt követő vasár­napon hiveiknek a szószékről felolvassák. Kelt Szombathelyen, 1918. november 15-ikén. ... ..í ,j I i- JÁNOS s. k„ • püspök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom