Püspöki körlevelek 1918 (Szombathely, 1919)
33 hatóságok által a leszereléskor biztosított ellenszolgáltatások között lényeges eltérés mutatkozott, mire az érdekelt hatóságok figyelmét felhívtam, a vall. és közokt. m. kir. miniszter ur a fentidézett rendeletet érvénytelennek jelentette ki s az igénybevétel feltételeit ugyancsak a cs. és kir. hadügyminiszter úrral egyetértelmüleg újból szabályozta. A vonatkozó 198952 1917. szánni megállapodást, illetőleg rendeletet az alábbakban teljes terjedelmében közlöm: Hivatkozással a honvédelmi m. kir. miniszter 22190. ein. 20 b. 1918. sz. a. kiadott rendelete 1. §-ának utolsó bekezdésére, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur az egyházi és a fennhatósága alatt álló állami épületek rézanyagának igénybevétele tárgyában a es. és kir. hadügyminiszter úrral a következőkben állapodott meg: Azon egyházi és egyéb fentnevezett állami épületek, melyeken rézanyag található, három csoportra osztatnak: a) Olyan épületek, melyek mint műemlékek ismeretesek és a Műemlékek Országos Bizottsága által, mint ilyenek nyilvántartanak, b) Olyan épületek, melyekről eleve megállapítható, hogy művészeti vagy történeti értékkel nem bírnak. c) Olyan épületek, amelyeknek réztetői és alkatrészei a tulajdonos vagy kezelőjének ebbeli kérelme alapján a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter döntése szerint meghagyatnak. Az a) és c) pontok alatt felsorolt épületek réztetői és alkatrészei, amennyiben a c) alattiak erre vonatkozó hivatalos eljárás alapján a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur részéről művészeti vagy történelmi becsüeknek nyilváníttatnak, igénybe nem vehetők vagy a szóbanforgó épületeknek csak oly alkatrészei vehetők igénybe, amelyeknek kicserélése az építmény művészi megjelenését nem érinti. így a függőcsatornák, ereszcsatornák, villámhárítók s a lapos, elrejtett, nem látható rézfedél héjjalások. A réztetőz'et, valamint a kupolák diszverettel biró felületei és alkatrészei, toronysisakok, stb. minden körülmények között meghagyandók, a sima felületek pedig akkor hagyandók meg. ha természetes patinával bírnak. A c) pont alatti épületekre vonatkozóan beérkezett kérvények fölötti döntést a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a Műemlékek Orsz. Bizottsága véleményének meghallgatása után hozza meg s ezen döntésről a hadügyminisztert értesíti. A vonatkozó kérvényekhez — tájékoztatás végett — fényképek, esetleg látképes levelezőlapok, stb. mellékelendők. Ha a kérvényező által felhozott indokok a döntésre nem elegendők, a Műemlékek Orsz. Bizottsága egyik tagjának és a hadügyminisztérium egyik megbízottjának részvételével helyszíni szemle tartandó, melynek alapján a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dönt. Ezen általános irányelvek mellett a részletes megállapodások a következők: 1. Csak azon egyházi és állami épületek rézanyaga vehető igénybe, a melynek állandó jellegű (a tetőhajlatnak és a hordképességnek megfelelő bádoggal, palával, cseréppel leendő) pótlásáról a katonai hatóság a bontással egyidejűleg gondoskodik. Az erre vonatkozó munkálatok végrehajtása alkalmával a beszolgáltatott rézanyag térítési összege, átvételi ára a fent említett állami épületeknél kgr.-ként 3 K 20 fillérben, egyházi épületeknél kgr.-ként 4 koronában állapíttatott meg. Ezen átvé-4 ’ <
