Püspöki körlevelek 1918 (Szombathely, 1919)
3 Az egyházi főhatóság a neki legalkalmasabb módon meggyőződést szerez arról, hogy a bejelentett adatok és körülmények megfelelnek-e a valóságnak és ezt a lelkész vagy segédlelkész Írásbeli beadványán aláírásával és egyházi pecséttel igazolja. Az egyházi főhatóságot erre nézve az 1912: XXXV. te. 15. §-a értelmében vagyoni felelősség terheli. 4- §• A családi pótlék megállapitása és utalványozása tárgyában a vallás- és közoktatásügyi miniszter határoz. A miniszter határozata ellen, kivéve az 1912. évi XXXV. t.-c 9. %-a alapján a miniszter által engedélyezhető családi pótlék engedélyezésére irányuló kérvényeket a m. kir. közigazgatási bírósághoz intézett panasznak van helye. 5. §. Az 1917. évi IX. t. c. 5. 6. és 7. pontjai alapján a családtagok utáD engedélyezhető családi pótlékban való részesítésükre irányuló kérelmeket a szükséges igazoló iratok bemutatása mellett az egyházi főhatóságnak jelentik be. Az írásban vagy szóbelileg bejelenthető kérésnek, amely az 1912. évi XXXV. t. c. 17. §-a értelmében bélyegmentes, a következő adatokat kell magában foglalnia : 1. a kérelmező nevét állomáshelyét, továbbá azon körülményt, élvez-e kongruát vagy korpótlékot; 2. a kérelmező jövedelméből eltartott, vele közös háztartásban élő és saját jövedelemmel nem biró családtagoknak nevét, korát és a kérelmezőhöz való rokonságát; 3. megjelölését annak az oknak, amely miatt a családtagokat a kérelmező tartja el, valamint az egyéb méltánylást érdemlő körülményeknek; 4. a kérelmező vagyoni viszonyainak a feltüntetését; 5. ha nem kongruás vagy korpótlékos a lelkész vagy segédlelkész, egyházi forrásból eredő tiszta jövedelme mennyire rúg ? 6- §. A családtagok után engedélyezhető családi pótlék iránt benyújtott írásbeli kérést, illetőleg szóbelileg előterjesztett kérést az egyházi főhatóság vizsgálat alá veszi és ha a családi pótlék megállapitásánál fontossággal biró körülményeket kellően bebizonyitottnak nem találja, a bizonyítékok pótlólag való beterjesztése iránt intézkedik A szükséges bizonyítékok bemutatása után a kérvényeket a javaslat tartalmára való tekintet nélkül a vallás és közoktatásügyi minisztériumhoz terjeszti fel. A kérelem teljesítésére csak akkor lehet javaslatot tenni, ha a családi pótlékot kérő lelkész vagy segédlelkész legalább két ezen § ban felállított követelményeknek megfelelő családtagot tart el és ha az általa eltartott családtag : 1. a kérelmezővel közös háztartásban él vagy kizárólag a kérelmező költségén valamely gyógyintézetben ápoltatik és sasát jövedelemmel egyáltalán nem bír, 2. a kérelmezőnek testvére, szülője, vagy nagyszülője; 3. kérelmező testvérének házastársa; 4. a kérelmező testvérének teljes árvaságra jutott, vagyis szülötten gyermeke. 5. ha a magasabb képesítésű lelkész egyházi forrásból eredő jövedelme a 3000 K-t, a kisebb képesítésű lelkészé 2200 K-t, a segédlelkészé 1000 K-t nem múlja felül. A készpénz-jövödelem azonban ez esetben csak 70°/0-al veendő számításba. (Tehát a 3000 K-án felüli jövedelmű magasabb képesítésű, a 2200 K-án felüli kisebb képesítésű lelkészek s az 1000 K-án felüli segédlelkészek is nyerhetnek családi pótlékot, ha készpénzben élvezett jövedelmeiknek csak 70°/0-át számítván, tiszta jövedelmük ezáltal 3000, illetőleg 2200 vagy 1000 K. alá esik) Az előterjesztett kérések felett a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter végérvényesen határoz. A csalágtagok után engedélyezett családi pótlék az 1912. évi XXXV. t. c. 1G. 2. §.
