Püspöki körlevelek 1917 (Szombathely, 1918)
~íy^íl -^2/ A szentmiseáldozathoz szükségelt bor áldozati adomány lévén, arról gondoskodni elsősorban a hívek kötelességét képezte ősidőktől fogva. A hivek vagy természetben szolgáltatták a misebort, vagy a templompénztárba juttatott perselyadománnyal tették lehetővé beszerzését. Néhol egyes jótevők és pedig úgy egyes hivek, mint kegyurak és községek, miseborszolgáltatás kötelezettsége ellenében részint a templomnak, részint a plébániajavadalomnak szőlőbirtokot adományoztak s ekként a hivek összességét mentesítették a borszolgáltatástól. Az igy kialakult miseborszolgáltatási kötelességet, mint joggyakorlatot a múlt század első felében szerkesztett egyházlátogatási jegyzőkönyvek szabályozzák. Ezek aj okmányok a fentiek alapján két irányú kötelezettséget ismernek. Legtöbb plebániábar vagy kifejezetten, vagy egyéb kiadások sorában bennfoglalt értelemmel a templompénz tárra ruházzák ; más plébániákban pedig kifejezetten megnevezik a javadalmat, a hive két, vagy a községet, mint akiknek külön kötelességük — mindenesetre a történeim jogfejlődés követelménye gyanánt — gondoskodni miseborról. Az utóbbi természetű kötelezettség nem egy plébániában feledésbe ment. A misebort szolgáltató szőlők kipusztultak és sem a templom, sem a plébániajavadalom sem a hitközség nem gondoskodott felújításukról, hogy a bennük gyökerező kötelezett ség teljesítése továbbra is biztosítva legyen. Minthogy a misebor költségei általábar nem tettek ki jelentékeny összeget, azért, ha a javadalmak fizették, a plébánosok nen vették fel a kongruaösszeirásba, de a híveknél, illetőleg a községnél sem sürgették a Visitatió Canonicában szabályozott szolgáltatási kötelezettséget, hanem inkább magul adtak misebort, vagy sajátjukból fizették. A múlt évi szokatlanul magas borárak mellett azonban érzékeny terhet képe zett a misebor tétele. De mivel az elévültnek hitt és a változó viszonyokhoz nem alkalmazott szolgáltatási kötelezettségnek vagy nem akartak, vagy nem tudtak érvényt szerezni, a templomvagyonkezelök a legeltérőbb összeggel egyszerűen a templompénztár terhére írták a misebor költségeit oly helyeken is, ahol azt a Visitatio Canonica határozottan mások kötelességévé teszi. A templomszámadásokat felülvizsgáló bizottság az említett esetekben a jogtalan kiadási tételeket törölte és a számadási felmentésber a Visitatio Canonica által megnevezett alanyok köteleztettek az illetéktelenül felvett ősz szegeknek a templompénztár javára leendő megtérítésére. A Visitatio Canonica rendelkezéseinek figyelmen kivül hagyása olyan állapot01 idézett elő, a melynek hátrányos következményei most válnak nyilvánvalókká, amenynyiben illetéktelen és jelenleg érzékeny terhet rónak a templompénztárra, illetőleg a ja vadalmasra. A Visitatio Canonicán alapuló kötelezettség nem évülhet el, s jóllehet annak felujitása itt ott nehézségbe ütközik s a jogviszony felderítésével kapcsolatban csak 4594. sz. Misebor költségei. í L l i L 1 1 l L r 1 t XIII.
