Püspöki körlevelek 1917 (Szombathely, 1918)
33 nisztérium 61.035/1915. szám alatt hozott jogerős határozatával kimondta, hogy a külsővathi róm. kát. plébániai lakot a külsővathi, a lóistállót és kamarát a vinári és a szarvasmarhaistállót a belsővathi politikai községek kötelesek helyreállítani. A felperesek, mint nem róm. kát. vallású külsővathi lakósok, keresettel léptek fel az alperesek ellen s a közigazgatási hatóságok jogerős érdemi határozataival szemben annak bírói kimondását kérték, hogy az egyházlátogatási jegyzőkönyv tartalma nem állapítja meg. Külsővath politikai községnek a plébániai lak helyreállítására való kötelezettségét s így a felperesek, mint nem róm. kát. vallású községi lakósok, nem kötelesek a plébániaiak helyreállítása költségeihez hozzájárulni, mert az egyházlátogatási jegyzőkönyv nem tartalmaz szerződéses jogviszonyt a róm. kát. Egyház és Külsővath politikai község közt, hanem csak a r. kát. hívők összességét érdeklő jogviszonyt szabályozza, illetve az annakidején fennálló tényleges állapotot tünteti fel; ennélfogva a jegyzőkönyvnek a »communitas külsővathiensis« kitétele alatt nem Külsővath politikai községe, hanem a külsővathi r. kát. hívők összessége értendő ; — már pedig az okirat értelmezése, mint magánjogi kérdés, annál inkább a bíróság hatáskörébe tartozik, mert a jelen perben nem a kötelezettség misége és mennyisége, ami vita tárgyát nem is képezi — hanem egyedül a kötelezett jogalany személyisége állapítandó meg abból az okból, mivel a közigazgatási hatóságok határozata folytán az a tisztán magánjogi kérdés vált vitássá, hogy a hozzájárulás kötelezettsége a politikai község összes lakósait, avagy csak a róm. kát. vallású hívőket, vagyis a róm. kát. hitközséget terheli-e? A szóbeli tárgyaláson alperesek a Pp 180. § 1. és 3. pontja alapján pergátló kifogást emeltek, melyet a felebbezési bíróság az elsőbíróság ítéletének helybenhagyásával elvetett. Alperesek felülvizsgálati kérelmükben azt panaszolják, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett a hivatalból is figyelembe veendő pergátló kifogás elvetése körül ; mert a kérdésben forgó kegyúri jogviszoyból eredő jogok és kötelezettségek közjogi jellegűek s ebből a közjogi jellegből következik, hogy az azokra nézve felmerült vitás kérdések eldöntése nem a magánjogi igények fölött ítélkezni hívatott polgári bíróság, hanem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Alperesek panasza alapos. Jogszabály, hogy az egyházlátogatásokról felvett jegyzőkönyvekben a plébániai javak fenntartására megállapított kötelezettségek kegyúri, tehát közjogi jellegűek és hogy az ilyen közjogi természetű jogok és kötelezettségek létezésére, fennállására, tartalmára és terjedelmére vonatkozó vitás jogkérdések eldöntése a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik; következőleg a közigazgatási hatóság bír hatáskörrel annak is megbírálására, hogy az egyházlátogatási jegyzőkönyvben foglalt kitételeknek mi az értelme és a kötelezettség kiket terhel? mert a jog és kötelezettség megállapítása magában foglalja az arra jogosított, illetve kötelezett személynek meghatározását is, mivel a kettő csak egységesen ugyanazon hatóság által állapítható meg. Minthogy ezek szerint az a jogkérdés, hogy a felperesek, mint nem kath. vallású külsővathi lakósok, tartoznak-e a róm. kát plébániaiak helyreállítási költségeihez hozzájárulni, nem választható el attól a jogkérdéstől, hogy az egyházlátogatási jegyzőkönyv tartalma szerint kit terhel a plébániaiéit fenntartása, az‘utóbbi kérdés eldöntése pedig közjogi jellegénél fogva a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik és minthogy a felebbezési bíróság a fenti jogszabály megsértésével állapította meg hatáskörét:
