Püspöki körlevelek 1917 (Szombathely, 1918)
— 21 115. §-a ugyanis világosan megmondja, hogy: »Ha a politikai község tartaná fenn az iskolát, a költségvetés (melyet az iskolaszék állapít meg) a községi képviselő testülethez is elfogadás végett átküldendő.« Tehát az iskolaszéknek akkor is kell költségvetést készítenie, ha az illető iskolát a politikai község tartaná fönn. Miért ? 1. Hogy ezzel dokumentálja az iskolaszék és gyakorolja a maga elvitázhatatlan jogait. Mert az iskola fenntartásával járó minden jog az iskolaszéket illeti. És csak akkor és úgy, ha az iskolaszék a Rendszabályokban biztosított minden jogával él és a politikai község képviselőtestületének csak annyi jogot és beavatkozást enged, amenyit a Rendszabályok megengednek s amely beavatkozás nem teszi kétségessé, vitássá az iskola tulajdonképeni jellegét: áll az iskolaszék hivatásának magaslatán s domborítja ki az iskola jellegét. Mert nem egyszer előfordult már — most is folynak egyes iskolák jellege körül ilyen közigazgatási perek — hogy az iskola katholikus jellegét megtámadták egyesek azon a címen, hogy a rk. iskola költségei akár segély, akár fenntartás címén a politikai község költségvetésében és számadásában szerepelnek. S ha ilyenkor ki tudja mutatni az iskolaszék, hogy az iskola kiadásait, költségvetését tulajdonkép ő állapította meg s hogy a kiadások elsősorban az iskolaszék költségvetésében szerepelnek és innen kerültek a község költségvetésére: akkor az iskola kath. jellege minden kétségen s vitán felül áll. 2. Az iskolai költségvetésnek magában kell foglalnia az egyházközség, mint iskolafenntartó összes rendes és rendkívüli jövödelmeit és kiadásait (Rszab. 115. §. 3. bekezdés.) Már pedig minden iskolának vannak azon a hozzájáruláson kívül, amelyet a politikai községtől kap, más bevételei és jövödelmei s egyúttal kiadásai is, amelyek az iskola fenntartásával járnak és a politikai község költségvetésében és számadásában eo ipso nem szerepelnek; ilyenek: az iskolai, vagy tanítói ingatlanok évi haszonbérértéke, a hitközségi tagoktól járó természetbeni szolgáltatások és illetmények (karc, lélekpénz, munkaszolgáltatás stb.); továbbá fizetéskiegészítő és tandíjpótló államsegélyek stb. Ezek mind fölveendők az iskolai költségvetésbe; tehát nem elég az, hogy a politikai község számadásában, vagy költségvetésében a hozzájárulás vagy fenntartás egyéb kiadásai szerepelnek. Nagyon ajánlom a költségvetéseknél is a Martineum által kiadott nyomtatványok használatát. Ugyan ezen alkalommal felhívom az iskolaszéki elnökök figyelmét a Rendszabályok 112. § ára, mely így szól: »Az egyházközségi iskolaszék felügyel az egyházközségi iskola mindennemű ingó és ingatlan vagyonára. Azért is: a) minden ötödik évben uj alapleltárt és minden év végén pótleltárt készít. Az alapleltárban az ingatlan vagyon eredete és telekkönyvezése pontosan leirandó. Úgy az alap , mint a pótleltár három példányban készítendő. Az egyik példány az iskola irattárába helyezendő el. A másik példányból a pótleltár az iskolai számadásokkal együtt évenkint, az alapleltár pedig a kiállítás évében az iskolaszéki elnök által a kerületi tanfelügyelő utján az egyházi főhatósághoz terjesztendő fel. A harmadik példányt az illető tanító, vagy kántortanító kapja, aki azt megőrizni tartozik. 1699. sz. Iskolai alapvagyonról és fölszerelésről leltár készítendő. / /
