Püspöki körlevelek 1917 (Szombathely, 1918)

c) A bor magától érthetőleg nincs meg változatlanul. A 8548 liter természetben átvett bor mai értéke 42.700 K. Ezt az összeget és a készpénzben átvett 10.464 K 80 f.-t a többlettermények mai értékben 78.200 K összeggel egyensúlyozzák.

Nobilior fundusért tehát Mikes püspök nem tartozik a törzsvagyonnak semmiféle összeggel, annál kevésbbé 150.000 K-val.

3. Épülethelyreállitások.

Épületek helyreállitására Mikes püspök 250 960 K 94 f.-t vett át elődje hagyatékából, A 490/1890. sz, vall. és közokt. miniszteri rendelet értelmében ezen összeg erejéig tartozott az épületeket 3 éven belül helyrehozni. Ezen összegből azóta épületek helyreállitására fordított 180.000 K-t. És pedig karbahelyeztettek: a sorokmajori gadasági épületek ; a répceszentgyörgyi gazdasági épületek egy része ; a répceszentgyörgyi és zalaegerszegi plébániaépületek ; a püspöki palota belseje ; a melléképületek és részben a bérházak. A répceszentgyörgyi gazdasági épületek másik részének helyreállítása szerződésileg a bérlőkre hárittatott át, akiknek vagyona a kötelezettség teljesítésére feltétlen garanciát nyújt. Hogy a helyreállítási kötelezettségnek ez a »tovább adása« — mint Persián ur magát kifejezi Mikes püspökre nem járt »haszonnal,« azt mi tanúsítjuk. A bérlőknek ugyanis helyreállítások cimén jóval többet fizetett, mint amennyit ő elődje hagyatékából ezen épületek helyreállitására kapott.

Nincsenek helyreállítva a következő épületek:

a) A székesegyház külseje és a püspökvár külseje. Ezeknek gyökeres restaurá lása — többek között Wälder műépítész rá a tanú — állványozás szempontjából az 1915. év elejére teljesen előkészített szeminárium-épitéssel kapcsolatban volt tervezve. Ez az épitkezés azonban a közben kiütött háború miatt elodáztatott.

b) A zalaegerszegi belső major a régi tiszti lakással. Minthogy Zalaegerszeg város polgármestere ezt a város közepén levő területet ismételten megvételre kérte és a major kitelepítése gazdasági szempontból is kívánatos volt, azért a vallás- és közokt. miniszter 80057/1915. sz. irata kapcsán 1915. évi julius 10.-én felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint olyan megállapodás történt, hogy ezek az épületek nem tataroztatnak, hanem a telek eladása alkalmával leromboltatnak s azok anyagából illetőleg értékesítéséből fog tataroztatni a Nekeresdi és a külső János-n'ajor.

Mint különös érdekességet megemlítjük, hogy Persián ur a múlt héten Zala egerszeg polgármestere előtt erre az épületre nézve a »Zalamegyei Újság« (9. sz) szerint igy nyilatkozott: »Még az idén megoldásra kerül a major-kérdés. A városban fekvő püspöki major megszűnik.«

c) A novai plébániai épületek, melyekre a püspök 4500 koronát kapott. Ezek közül csak a plébániai istállóra, melynek helyreállítása már nem tűrt halasztást, a híveket terhelő kézi és igás napszámon felül 2502/1917. sz. iratával 16.000 K összeget utalt ki a püspök, de vállalkozó hiányában az építés nem volt eszközölhető.

d) A zalaegerszegi és felsőszelestei templom, melyekre együttvéve 10.671 korona volt preliminálva. A helyreállítás itt is az állványozás nehézségei miatt szenvedett halasztást. Egyébként is mindkét épületnél csak a vakolat hiányos, maguk az épületek nincsenek veszélyeztetve.

Mindezekre a még teljesítetlen helyreállításokra marad tehát Mikes püspöknek elődje hagyatékából 70.000 K-ja. Ebből az összegből nem lehet, de a háború előtt sem lehetett volna az elmaradt helyreállításokat teljesíteni. Megjegyezzük, hogy a helyreállítások sorrendjét, melyet Persián ur szintén szóvá tesz, részint a felmerült szükséglet, részint a bérlőkkel kötött jóváhagyott szerződés állapította meg.

4. Avulási kárigény.

Avulási kárt, amely címen 150.000 K-t kontemplált a kormánybiztos, nem lehet beállítani Mikes püspök terhére Mert a helyreállításnak elhalasztása, miáltal az épületek állítólag rosszabb karba jutottak, vis major következtében történt. Hogy a háború vis major, azt a biróság más hasonló esetekben ismételten megállapította ; a vallás- és közokt. miniszter pedig a vis majorra tekintettel 107651/1917. szám alatt kelt s minisztertanácsi határozaton alapuló intézkedéssel kimondta, hogy a nem feltétlenül szükséges köz- és magánépitkezések beszüntetendők. De különben is ismerve az