Püspöki körlevelek 1917 (Szombathely, 1918)

hatósági szakértői becslés esetén is csak akkor vehetők az illetékkiszabásnál alapul, ha azok az 5. §-ban megállapított törvényszerű legkisebb értéknél nem csekélyebbek. Más esetben a törvényszerű legkisebb érték alapulvétele mellett kell az illetéket kiszabni, ha az nagyobb az első bekezdés 1. és 2. pontjai alatt meghatározott vagy a hatósági szakértői becslés utján megállapított értéknél. Ugyancsak a törvényszerű legkisebb érték alapján szabandó ki az illeték akkor is, ha a 2. pontban felsorolt értékek feltüntetve nincsenek s az érték megállapításához szükséges adatok a felektől sem szerezhetők be, a pénzügyigazgatóság (központi dij- és illetékkiszabási hivatal) pedig a szakértői becslés alkalmazását nem találja szükségesnek.

Ha különböző becsértékek állanak rendelkezésre, ezek közül mindig a legnagyobb veendő az illeték kiszabásánál alapul, még akkor is, ha szakértői becslés történt s ha már a legalacsonyabb becsérték meghaladja a törvényszerű legkisebb értéket.

5. §. Az 1887. évi XLV. t-c 4 §-a és az 1911. évi X. t.-c. 2. §-a helyébe:

A törvényszerű legkisebb érték, melyen alul az előző szakasz rendelkezése értelmében az illeték alapjául szolgáló értéket megállapítani nem szabad:

1. A földadó alá eső ingatlanoknál a kataszteri tiszta jövedelemnek :

a) általában harmincszoros összege ;

b) szőlőknél ötvenkétszeres összege;

azonban oly föld- vagy szőlőbirtoknál, amely valamely vizszabályozó vagy ármentesitő társulat kötelékébe tartozó község árterében fekszik, a tiszta jövedelemből a szabályszerű módon megállapított vizszabályozási járulék levonásba hozandó, hacsak ez a költség az 1881. évi XLII. t.-c. 7., 14. és 15. §-ai értelmében a kataszteri tiszta jövedelem megállapításánál már figyelembe nem vétetett.

2. házbéradó alá eső ingatlanoknál a házbéradó alapjául szolgáló nyers - jövedelemnek :

a) Budapest székesfővárosban tizenhatszoros összege;

b) általános házbéradó alá eső helyeken tizenötszörös összege ;

c) másutt tizenkétszeres összege.

3. házosztáiyadó alá eső ingatlanoknál a házosztályadónak kétszázszoros öszszege;

4. a részint földadó, részint házbéradó vagy házosztáiyadó, továbbá a részint házbéradó, részint házosztáiyadó alá eső ingatlanoknál az 1., 2. és ‘6. pont szerint kiszámítandó érték együttes összege.

Az ideiglenesen adómentes ingatlanok törvényszerű legkisebb értékének kiszámításánál az a jövedelem, illetőleg az a házosztáiyadó veendő alapul, mely jövedelem után az adó kivetendő volna, illetve amely házosztályadóval az ingatlan megterhelendő lenne, ha az ideiglenes adómentesség esete fenn nem forogna.

A törvényszerű legkisebb értéknek kiszámításánál azon évet megelőző évi adó alapjául szolgáló jövedelem (kataszteri tisztajövedelem, nyers házbérjövedelem) illetve azon évet megelőző évi házosztáiyadó veendő alapul, amely évben a kincstár joga a kiszabandó illetékre nézve megnyílt. Uj épületeknél vagy toldaléképitkezések esetében, midőn a megelőző évben az adótárgy még nem létezett s ez után az adó első ízben abban az évben állapittatik meg, amely évben a kincstár joga az illetékre megnyílt, a törvényszerű legkisebb értéknek kiszámításánál ez utóbbi adó alapjául szolgáló házbérjövedelmet, illetve az erre az évre kivetett házosztályadót kell alapul venni.

6. §. Abban az esetben, ha igazolva van, hogy a törvényszerű legkisebb érték