Püspöki körlevelek 1917 (Szombathely, 1918)

94 — elesett hősökért mondandó szent misén a tanuló ifjúság testületileg részt vegyen; szent mise után pedig az iskolánan kegyeletes ünnepély tartassák s a miniszteri rendeletben foglalt utasitás figyelembevételével a tantestület tagjainak vezetése mellett a hősök sír­jainak gondozására iskolai gyűjtés rendeztessék. A gyűjtés eredményéről folyó évi no­vember hó 10-ig hivatalomhoz jelentés teendő, a begyült összeg pedig postai befizető lapon rendeltetési helyére küldendő. (L. 95. lap, 3-ik bekezdés.) A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztertől. 141.603/1917. sz. VI. a. Ha­zánk védelmében hősi halált halt derék katonáinkról való megemlékezés és sírjaiknak kegyeletteljes gondozása céljaira engedélyezett gyűjtés tárgyában kiadott itteni rende­letet szives tudomás és hasonló értelemben való nagybecsű intézkedés végett van sze­rencsém a főtiszt. Főhatóságnak tisztelettel oly kérelem kapcsán megküldeni, hogy nagybecsű intézkedésével hozzájárulni rréltóztassék ahhoz, hogy hazánk minden fokú és jellegű iskolája egy órát szenteljen hőseink emlékének és megfelelő anyagi áldozat hozatala mellett adjon módot arra, hogy katonáink sírjai méltó módon gondozhatók és megjelölhetők legyenek. Budapest, 1917. szept hó 18. Apponyi. Valamennyi főtiszt, egyházi Főhatóságnak A vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztertől. 141 603/1911. sz. VI. a. ü. o. Határidő: 1917- november 15. A világháború vérzivatarja lankadó erővel ugyan, még mindig tombol és nap-nap után újabb áldozatokat szed hazánk szent földjének, állami­ságunknak védelmében küzdő derék fiaink és férfiaink sorából. Nagy a mi tartozásunk azokkal szemben, akik önzetlen hazaszeretetüket hősi halálukkal pecsételik meg és vérük hullatásával biztosítják számunkra a boldogabb jövőt. Csak szent kötelességünket teljesítjük, ha soha nem felejtjük el őket és dicső tetteiket és ha megemlékezünk azokról, akik a legtöbbet: életüket és azzal együtt csa­ládjuk, szüleik, gyermekeik boldogságát áldozták fel hazánkért, nemzetünkért. Ez a szent kötelesség sarkal arra, hogy tőlünk telhetőleg önzetlen tiszta érzés­sel és odaadással, ha kell, nemes lemondással gyógyítsuk a háború ütötte sebeket, hogy anyagi önzéstől tiszlitva lelkünket, valamelyest méltókká legyünk hozzájuk és hogy legalább híven, szeretettel őrizzük meg hőseink emlékét, annak tisztelésére nevelve a fogékony ifjúi lelkeket. Hősi halált halt vitézeinkről való kegyeletes megemlékezésre és az emlékezésből erőt merítő hazafias érzésnek a tanuló ifjúság lelkében való felkeltésére és ápolására kivánok ezúttal alkalmat nyújtani, amidőn elrendelem, hogy folyó évi november hó 2-án, esetleg 5-én délelőtt 10 órakor hazánk összes elemi nép- és ismétlő-iskoláiban, az alsófoku iparos- és kereskedő tanonciskolákban, a felső nép- és polgári fiú- és leány­iskolákban, a felső kereskedelmi iskolákban, a kisdedóvónőképzőintézetekben, az elemi nép- és a polgári iskolai tanító- és tanitónőképzőintézetekben, felső leányiskolákban, va­lamint a gimnáziumokban és reáliskolákban gyászünnepély tartassák. Megengedem egyúttal, hogy a fentebbi eszme szolgálatában e napon az ünne­pély után közvetlenül a tanuló ifjúság és a résztvevő közönség áldozatkész hazaszere­tetének kifejezhetésére hazánk védelmében elhunyt katonáink és vitéz szövetségeseink sírjainak kegyeletes gondozása, úgyszintén Magyarország és Ausztria területén és azon­kívül elesett magyar hősök nyughelyének méltó ápolása céljaira gyűjtés rendeztessék. Az ünnepélyre, melynek programmját a Hymnusnak, az iskola tanárja, tanitója vagy igazgatója által tartandó alkalmi beszédnek és a Szózatnak előadásában állapítom

Next

/
Oldalképek
Tartalom