Püspöki körlevelek 1917 (Szombathely, 1918)
1 XV. Az esperesi kerületek tanácskozásain évről-évre megújul az az óhaj, hogy a lelkész! funkciókért járó és a Visitatio Canonicában megállapított stóladijak szabályoztassanak. Minthogy az egyházlátogatási jegyzőkönyvek száz év előtti értékviszonyokra támaszkodnak, részemről is méltányosnak találom a kifejezésre jutott közóhajt s ezért elhatároztam, hogy a stóladijakat a mai viszonyokhoz mérten szabályoztatom. Az általános rendezésnél két sarkelvet kell figyelembe venni. Egyik az, hogy a stóladijak a Visitatio Canonicában vannak megállapítva s igy kétoldalú szerződés jellegével birnak. Magában véve nem lenne ugyan akadálya annak sem, hogy a lelkészi funkciók tiszteletdiját rendeleti utón emeljem fel, amint azt a misestipendiumoknál is tettem. Azonban jelentős okaim vannak arra, hogy a kétoldalú szerződés jogviszonyát ebben a pontban különösen tiszteletben tartsam, amint viszont a hívektől is mindenkor megkövetelem a Visitatio Canonica rendelkezéseinek épségben tartását. Második figyelembe veendő körülmény az, hogy a stóladijak különféle jogviszonyokkal lévén kapcsolatban, az egyes plébániákban nagyon különbözők. Továbbá, — mint a kongruaösszeirás adataiból és a hozzám érkezett kimutatásokból látom — egyes plébániákban az eredeti díjtételek kölcsönös megegyezéssel vagy hallgatólagos belegyezéssel idő folytán változáson mentek keresztül. Ennélfogva az egységes rendezés kevésbbé volna méltányos, mert ha mindenütt egyforma tételeket állapítanék meg és a kapcsolatos jogviszonyokat figyelmen kivül hagynám, ezzel hol a hitközségek, hol a lelkipásztorok károsodnának. Hogy a jog és méltányosság elve mindkét oldalról lehetőleg érvényre jusson, uj kétoldalú szerződés alapján óhajtom keresztülvinni a stólarendezést. Részemről csak általános irányelveket áliitok fel, amelyeknek tekintetbevételével a plébános és a hitközség a helyi viszonyoknak megfelelő, kölcsönös megállapodást létesít.Ennek az eljárásnak kettős előnye van. Először a hitközség autonom jogai tiszteletben tartatnak s a hívek önként határozzák el a méltányos stólaemelést. Másodszor hitközségenkint külön lefolytatott rendezés által úgy a plébániai hívek, mint a javadalmas érdekei egyformán kielégítést nyerhetnek. Ugyanis a stólarendezés ügyében kiadott 6208/1914. számú felhívásomra beadott javaslatokból azt látom, hogy a rendezés módjára nézve nemcsak minden kerületnek, de egy-egy kerületben az egyes plébánosoknak is elágazó a véleményük, aminek oka az, mert kiki a saját helyi viszonyait óhajtja érvényesíttetni. Közmegelégedésre csak úgy nyerhet a stólarendezés megoldást, ha a helyi körülmények érvényesülhetnek. Általános irányelvek gyanánt a következő szempontokat ajánlom Tisztelendő Papjaim szives figyelmébe: 5008. sz. Stólailleték rendezésére nézve utasítás a plébánosokhoz.
