Püspöki körlevelek 1914 (Szombathely, 1915)
7 Énekes szentmise alapítványért legalább 200 K-t vagy megfelelő jövedelmű ingatlant kell biztosítani. Ez alapítvány kamataiból a kántort 1 K illeti. Csendes szentmiséért alapítványképen legalább 100 K-t kell letenni. A javadalmas lelkipásztor a plébániájában levő misealapítványok részére külön intenciós könyvet tart. Ez a „liber intentionum“ közokmány jellegével bír. Az illetékes plébános minden polgári év elején szabályszerűen bejegyzi ebbe az intenciós könyvbe az összes plébániai alapítványi szentmiséket, melyek az alapítványokért elvégzendők, a megfelelő stipendium megjelölésével. Ha az alapítványi szentmisét nem végzi személyesen, akkor a könyvnek „Annotationes“ rovatába bevezeti, ki által végeztette el a szentmisét. A szentmisék elvégzésének ideje azonnal bevezetendő. A javadalmas lelkipásztor a plébániájában levő misealapítványok kötelezettségének tartozik lelkiismeretesen eleget tenni. 5. A jóváhagyott kegyes alapítványok keletkezésük sorrendjében az alapítványi törzskönyvbe vezettetnek. Az alapítványi törzskönyv tartalmazza minden egyes alapítványnak részletes leírását: az alapítás évét, az alapító nevét, az alapítványnak értékállagát, rendeltetését és az alapítólevél hiteles szövegét. 6. Az alapítványi törzskönyv alapján minden alapítványi vagyonkezelő évenkint a templomszámadás alkalmával csoportos kimutatást készít a kezelése alatt levő alapítványokról. Ezt a kimutatást az ezen célra szolgáló bekötött főkönyvbe is beírja, külön véve a nem javadalmi (A) és a javadalmi (B) alapítványokat. (V. ö. II. és Ili. sz. minta). A hitközségi képviselet az alapítványok táblázatos kimutatását összehasonlítja az alapítványi törzskönyvvel és az előző évi kimutatással. Megvizsgálja továbbá az alapítványi vagyonállagot. Ha a kimutatást megfelelőnek találja és a vagyonállag sértetlenségéről meggyőződést szerez, a kimutatást két tagja által hitelesíti. Az alapítványi kimutatási táblázat hitelesítve két-két példányban a templomszámadásokkal egy időben a kér. esperes útján az egyházmegyei főhatósághoz terjesztendő fel. Ahol egyik vagy másik csoportba tartozó alapítvány nincs, ott a kimutatási ívre rávezetett negatív jelentés teendő. 7. Az alapítványi táblázat kiállítása a következő útmutatások szerint történik: I. Az A) csoport alapítványainak kimutatására szolgáló ívek rovatai két főrészre oszlanak. Az első oldal rovatai (1—7) tartalmazzák az alapítvány leírását; a másik oldal rovatai (8—11) pedig az alapítványi értéknek forgalmát. A rovatok a következők: Az alapítvány leírására vonatkozólag: 1. Folyószám. 2. Az alapítás éve. Az egyes alapítványok időrendi csoportosításban írandók, hogy az újabb alapítások azonnal szembeötlők legyenek. 3. Az alapító neve. 4. Az alapítvány eredeti állaga. Amennyiben az alapítvány nem tőkében, hanem egyéh értékben, vagy ingatlanban tétetett, aszerint nevezendő meg az állaga. 5. Az alapítvány rendeltetése. Magában foglalja annak a közelebbi célnak szabatos meghatározását, melyet az alapító megjelölt, az egyház pedig elfogadott, az alapítólevél erejénél fogva biztosított s melyre az alapítvány jövedelmei fordíttatnak. 6. Jóváhagyásának kelte és száma. 7, Gyümölcsöző elhelyezése. Az állampapírok, magánértékpapirok, adóslevelek, takarékpénztári könyvek meghatározásánál ugyanazok a szabályok irányadók, mint a templomvagyon állagánál. Minthogy minden idetartozó alapítvány külön jogalanyként szerepel, azért ha az állag takarékpénztári betétben foglaltatik, minden alapítvány külön takarékpénztári könyvecskével bírjon, amely címlapján az alapítvány nevét és rendeltetését röviden és szabatosan kifejezze. Az alapítványi vagyonérték forgalmát illetőleg: 8. Múlt évi állag. Az első részbe írandók a takarékpénztári betétek összegei, a második részbe minden egyéb érték (adóslevél összege, állami vagy magánértékpapir névérléke, egyéb állagnak egyszerű megnevezése.) 9. Folyó évi forgalom. A bevételbe kerülnek az azon évi ka-
