Püspöki körlevelek 1914 (Szombathely, 1915)
98 5819. sz. Megkérlelő ájtatosságok a háború folyamán. 5820. sz. Háborúban elhalt katonákért Requiem. 5821. sz. Díszsírhely a csatatéren elhunytak részére. dioecesanum-ot rendezek sajtó alá. Minthogy annak elkészítése a kalendárium körül fölmerült egyes függő kérdések miatt késedelmet szenvedett, s azonkívül kinyomatását a háborús viszonyok is késleltetik, azért bizonytalan, vájjon a jövő évi január 1-ig elkészülhet-e. Mig a Proprium dioecesanum a sajtó alól kikerül, amit annak idején nt. papjaimmal tudatni fogok, a vonatkozó officinátoknál használható az eddigi Propria Patronorum Regni Hungáriáé. Mihelyt a breviarium és a Missale részére szerkesztett Proprium dioecesanum a sajtó alól kikerül, a Martineum r. t. könyvkereskedésében Szombathelyen az egyházmegyében használatos kész breviáriumok és misekönyvek kaphatók. Akik a megjelenés után azonnal kézhez akarják venni bármelyiket, azok idejekorán előjegyezhetik azt a nevezett könyvkereskedésben. Már a háború kezdetén XI. sz. körlevelemben (4650. sz.) ajánlottam háborúnk szerencsés kimeneteléért a templomokban végzendő közös ájtatosságokat, melyek mintegy önként fakadtak a hívek leikéből s amelyeket egyházmegyém sok templomában megható buzgósággal végeznek. Ahol a lelkipásztorok ezeket az ájtatosságokat nagyobb számban megjelent hívők jelenlétében tartják, ott megengedem, hogy az ájtatosságokat ünnepélyesen a legméltóságosabh oltáriszentség kitétele mellett végezzék; ahol pedig csak kisebb számban jelenhetnek meg a hívők, vagy nincs alkalom az ünnepélyes kitételre, ott az ájtatosság végén cihoriummal áldást adhassanak. Kötelességet és hősies cselekedetet teljesítettek azok a vitéz katonáink, akik a haza és az igazság védelmében életüket hozták áldozatul, hogy nekünk a bízva remélt győzelem által tartós ,békét biztosítsanak. Ez a hősiesség felebaráti és hazafias kötelességet ró reánk, hogy a csatatéren ehalt hívők lelkiüdvösségéért imádkozzunk. Hogy pedig kegyeletünknek ünnepélyes kifejezést adjunk, elrendelem, hogy f. é. november 12-én egyházmegyém minden plébánia- és szerzetes templomában ünnepélyes gyászmise tartassák a háborúban elesett katliolikus hőseinkért. Erről a hívek előző vasárnapon szószékről értesitendők. Székesegyházamban ugyanazon napon d. e. 9 órakor személyesen fogom az ünnepélyes gyászistentiszteletet végezni. Az elhalt katonákért templomonkint csak egy szentmise elmondását rendelem el. De lelkem óhaja szerint fognak tenni többi papjaim, ha a jelzett napon ők is az elhalt katonáinkért ajánlják fel magánszentmiséjüket. Országosan megindult már a mozgalom aziránt, hogy a harcmezőn hősi halállal elhunyt katonáink részére a temetőben díszsírhelyet jelöljünk' ki. Az elhunytak hazahozatala faluhelyen ritkábban történhetik meg, — megesik azonban, hogy a sebesülten hazakerülő harcosaink közül egyesek itthon, vagy a közelben fekvő kórházban halnak el, s igy hozzátartozóiknak alkalmuk van drága halottjukat a szülőhely anyaföldjébe temetni. Ily esetben válsszunk az elhunyt bősök részére megkülönböztetett, díszes sírhelyet. Ezenkívül még egy kegyeletes tartozást kell a dicsőén elhunytak iránt a háború szerencsés befejeztével lerónunk, amire ma már készüljünk. Azon katonáink részére, akik a harcban a hazáért és tűzhelyükért elvérzettek, s akiket tőlünk távol a harc mezején eltemettek, állítsunk minden temetőben keresztény jellegű közös emlékkövet, amelyen az elesettek neve, kora, hadiszolgálata, elestük helye és ideje megjelöltessék.
