Püspöki körlevelek 1913 (Szombathely, 1914)

56 -hazánk földje között. Szent Márton mindig szeretettel gondolt szülőhazájára. Hiszen kedves gyermekkori emlékek fűzték hozzá és ami a gyermeki szivnek legmeghatóbb öröme lehet, itt téritette meg pogány anyját. Amióta pedig munkája jutalmául élvezi a mennyei dicsőséget, azóta különös gonddal terjeszti ki reá oltalmát. Szombathely pedig hálából az égi pártfogásért szintén különös tiszteletben tartotta szent Márton emlékét. Az ő képe ékeskedett őrtornyán; az ő segítségét érezte testi-lelki szükségleteiben. Most itt fognak pihenni részben az ő tetemei. Szombathely városának le kell tennie előttük a tisztelet pálmáját, megadni nekik azt a tiszteletet, ami a nagy ősöknek és a kivált­ságos szenteknek kijár és hálát kell adnia Istennek, ki még azzal is kitüntette, hogy visszaadja neki azt a testet, mely a föltámadáskor az ő dicsőséges leikével fog egyesülni. De nagyfontosságu ez az esemény a szombathelyi egyházmegyére is. Nem ok nélkül akarta a jóságos Isten, hogy ennek az egyházmegyének szent Márton legyen a védőszentje. Kegyelmeinek egy részét bizonyára ezen kitüntetés révén szánta neki. Mert tudnivaló, hogy Isten az ő kegyelmeit jelesül azon szentek által akarja kiosztani, akik az illető kegyelmet életükben jól felhasználták. Szent Márton az Ur Jézus Szive szerint való főpap volt : az ő közvetítésével akar a jó Isten az általa pártfogolt egyházmegyé­nek jó pásztorokat adni, akik a híveket megvédjék a ragadozó farkasoktól és nem vo­nakodva fáradságos munkától a lelkek üdvözitésén fáradozzanak. Szent Márton teljes szivéből szerette az Ur Jézust : az ő közbenjárására akarja Isten a pártfogolt híveket hitükben megvilágositani és az erényes életben megszilárdítani. Szent Márton hatalmas volt, szóban és cselekedetben, aki Isten segítségével mások javára úgy életében, mint halála után sok csodát müveit : általa akarja az irgalmas Isten minden testi és lelki jóban részesíteni azokat, kik bizalommal kérik az ő segítségét. Eddig is bőven részesült ez az egyházmegye szent Márton közbenjárásának ke­gyelmeiben. Kedves kötelességünknek tartjuk, hogy neki ezért köszönetét mondjunk és magasztaljuk érte az Úristent, ki nemcsak csodálatos, hanem jóságos is szentéiben. Mostantól fogva az egyházmegye székhelyén birjátok és tisztelitek az ő ereklyéit is. Ebben a szerencsében Isten jótéteményeinek újabb zálogát láthatjátok. A szentek erek­lyéit, mint az egyház tanításából tudjátok, azért tiszteljük, mert azok Isten barátainak földi maradványai és mert Isten sok csodát müveit általuk. Szent Márton nyolcvan éven szolgált buzgón az Úristennek és érette nagyon sokat tett. Becsüljük meg tehát mint rendkívül értékes maradványait a nagy szentnek. Mint a történet tanúsítja, Isten sok csodát müveit már általuk : betegeket gyógyított meg, ördöngösöket tisztított meg, bűnösöket téritett meg, veszedelmeket hárított el. S az Ur hatalma nem fogyatkozott meg : most is minden lehetséges a hívőnek (Márk g, 22) és az Ur most is megadja azt, amit bizalommal kérünk tőle. (Ján. 16, 24.) S a nagy szent most is olyan jó­ságos, mint volt földi életében és az ősök irányában. Ezért üdvözöljük mi örömmel szent Márton ereklyéinek bevonulását. Az ural­kodók ünnepélyesen, nagy pompával és diadallal vonulnak be székhelyükre. Hadd vo­nuljon be szent Márton ereklyéje is, foglalja el trónját az ő oltárán és uralkodjék raj­tunk, kiknek szivét már régen megnyerte magának jóságos pártfogásával. S mivel mindnyájunk közös kincse az Urnák ez az ajándéka, tegye magasztossá ünnepét mind­nyájunk lelkesedése. Junius 15-én az egész egyházmegye ünnepel, a szentnek diadal­menetében mindenkinek részt kell venni. Akik nem jelenhetnek meg azon, azok lelkileg vesznek részt, gondolataikat és érzelmeiket egyesitik a résztvevők szándékéval. Akik pedig tehetik, vegyenek részt személyesen a szombathelyi ünnepen. Mutassátok ki érzel­

Next

/
Oldalképek
Tartalom