Püspöki körlevelek 1913 (Szombathely, 1914)
— 45 E rendelkezés ellen való vétés, amennyiben tudniillik köztörvényekbe ütköző súlyosabb beszámitás alá nem esnék, fegyelmi vétséget képez, amely az 1907. évi XXVII. t.-c. 17., 22., 23. és 24. szakaszainak rendelkezései alá esik. Amennyiben netán egyes iskolafenntartók előzőleg az 1908. évi YLVI. t.-c. 7. §-ában előirt, de e mintáktól eltérő végbizonyítványokat és törzskönyveket használtak volna, azok a használatból haladéktalanul kivonandók. Figyelemmel arra, hogy a töbször idézett törvényszakasz a nem-magyar tannyelvű iskolafentartókat feljogosítja az elemi népiskola hat évfolyamának elvégzéséről tanúskodó bizonyitvány és törzsköny rovatainak a magyar nyelv mellett hasábosán az iskola tannyelvének megfelelő nyelven való kitölthetésére : szükségesének tartom a nemmagyar tannyelvű iskolák fenntartóit figyelmeztetni, hogy a törvény ezen intézkedése csakis a bizonyitvány rovataira vonatkozik és a szövegre nézve kiterjesztésnek helye nincs. Ép ezért a rovatok alá soroltan a tanulók vallását, magaviseletét, előmenetelét a magyar nyelv mellett hasábosán, az iskola tanítási nyelvén is fel lehet tüntetni, de magának a bizonyítványnak szövege, teljesen az általam megállapított mintához alkalmazkodva, kizárólag csak magyar lehet. A bizonyitvány-nyomtatványokat kívánatra hajlandó vagyok az egyes iskolák részére Címed rendelkezésére bocsátani. Nem mulaszthatom el azonban ennek kapcsán arra is reámutatni, hogy a tanulók vezeték- (családi) és utó- (kereszt-) neve úgy a törzskönyvekbe, mint a bizonyítványokba — az ign. évi április hó 7-én 12.822 szám alatt a görög kath. és görög kel. román egyházi főhatóságokhoz intézett rendeletem szoros szem előtt tartásával — vezetendő be. Abban a rovatban pedig, amely feltünteti, hogy az illető tanuló mely községben született vagy iskoláit hol végezte : a községi és helynevekről szóló 1898 : IV. törv.-cikk 5. §-a értelmében kizárólag a község hivatalos neve használand azon Írásmód szerint, amint az az országos községi törzskönyvben vezettetik. Végül reá kell mutatnom arra is hogy mivel a szóban forgó törvény a rovatok kitöltésénél a hasábos nyelvhasználatot csakis az elemi iskola hat évfolyamáról szóló végbizonyitványt érintőleg engedi meg : az ismétlő-iskola elvégzéséről szóló végbizonyítványban hasábos nyelvhasználatnak egyátalán nincs helye és az tisztán és kizárólag magyar nyelven állítandó ki, egyezőleg az 1907 : XXVII. t. cikk 18. §-ával, mely szerint t. i. ismétlő-iskolában a tannyelv csak magyar lehet. A tanulók általános előmenetele abban a rovatban, amely arról szól, hogy az illető tanuló az elemi, illetve ismétlő-népiskola évfolyamai közül hol végezte iskoláit : osztályonként sorolandó föl és ezek alapján vezetendő be a bizonyitvány illető rovatába, hogy a tankötelezettség időtartama alatt a népiskolai tantárgyakban általában mily eredményt ért el a tanuló. Fölösleges talán hangsúlyoznom, hogy amelyik tanuló az elemi iskola hat évfolyamát nem végezte be teljesen, végbizonyitványt nem kaphat. A bizonyítványt az 1908 : XLVI. t.-cikk 7. §-ának 3. pontja értelmében az igazgató írja alá. Természetes, hogy ahol igazgató nincs, ott a tanító feladatát képezi annak kiállítása. A bizonyitvány kiállítója az abban foglaltak valódiságáért nemcsak fegyelmileg, de köztörvényileg is felelős. Miről Cimet, szives miheztartás végett, van szerencsém tisztelettel értesíteni. Budapest, igi2 június hó 25-én. Gróf Zichy János.
