Püspöki körlevelek 1911 (Szombathely, 1912)
III. i ty? kozó rendelet. S. Congregatio de Sacramentis igio. évi aug. 8-án X. Pius pápa Ő Szentsége megerősítésével a gyermekek első szent áldozására vonatkozólag kiadott Decretumának végrehajtása ügyében a nm. püspöki kar a következő rendelkezéseket adja ki: < a) A lelkipásztorok tartsák szemök előtt azt a súlyos kötelességöket. amely; szerint gondoskodni tartoznak arról, hogy a gyermekek a szent gyónásra és áldozásra vonatkozó parancsnak megfeleljenek, midőn értelmük elegendő használatára eljutnak. Hívják fel adandó alkalmakkor, különösen a »Quam singulari« Decretum felolvasásakor a szülők figyelmét arra a lelkiismeretbeli kötelességökre, amelynél fogva ők is tartoznak gyermekeiket az első szent áldozásnak idejekorán való felvételére serkenteni és gondoskodni, hogy ezek súlyos betegség esetén lelki utravalóval elláttassanak. b) Az 1907. évi március 14-én tartott püspöki tanácskozmányból kifolyólag az elemi népiskolai vallástanitás részére kiadott Tanitásterv és Utasítások, valamint minden eddigi helyi utasítás erre vonatkozó, eltérő rendelkezéseinek módosításával általános szabályul szolgáljon, hogy a gyermekek, midőn értelmök elegendő használatára eljutottak és a hit legszükségesebb ismereteit megszerezték, tehát az elemi népiskola harmadik osztályában bocsáttassanak az első szent gyónáshoz és egyszersmind az első szent áldozáshoz. c) Semmi sem ellenzi, sőt a Decretum szellemének nagyon megfelel, hogy a gyermekek már az elemi népiskola második osztályában is bocsáttassanak első ízben a szent gyónáshoz és áldozáshoz, amennyiben a helyi körülmények ezt lehetővé teszik. , d) Minthogy a két szentség első felvételéhez a gyermekeknél elegendő a hit föigazságainak fölfogásukhoz mért ismerete és az 01 táriszentség megkülönböztetése a közönséges kenyértől: az elemi iskola második osztályára előirt és az elemi katekizmusban foglalt ide vonatkozó anyag az előkészítéshez teljesen kielégíthetőnek tekinthető. e) A Decretum szándékainak megfelelőleg ne annyira a külsőségekre helyezzenek a lelkipásztorok súlyt, mint inkább a gyermekek bensőséges áhítatára, ami azonban nem azt jelenti, hogy az első szent áldozásnál szokásos jelentőségteljes ünnepségeket mellőzni kellene. A bensőséges áhítatot igyekezzenek a lelkipásztorok azzal előmozdítani, hogy a szentségfelvételt közvetlenül megelőző vallástani órákon kizárólag az előkészítéssel foglalkozzanak s a szentségfelvételkor lehetőleg a gyermekekkel együtt végezzék az előkészületi és a hálaadó imádságokat. f) A szent áldozás idejének és tartamának megállapításában a lelkipásztorok legyenek tekintettel a gyermek zsenge korára és gondoskodjanak mindenről, ami a szentségfelvétel megkönnyítéséhez hozzájárulhat. g) A kerületi espereseket és mindazokat, a kik vallástanitás ellenőrzésére megbízatást kaptak, kötelezzük, hogy évi jelentéseikben a gyermekek első szent gyónására és áldozására vonatkozó rendelkezések miként való megtartására külön kiterjeszkedjenek. h) Tekintsék a lelkipásztorok bármely ellenkező szokás megszüntetésével szigorú kötelességüknek, hogy a súlyos betegség esetén azokat a gyermekeket is ellássák a lelki utravalóval és utolsókenettel, akik még nem végezhették előbb első szent áldozásukat, de értelmük elegendő használatára eljutottak. 700. sz. Gyermekek ;lső sz. áldomására vonatkozó rendelet. V \
