Püspöki körlevelek 1908 (Szombathely, 1909)

— 5 — eladni, sem akármiféle javait kisebbíteni nem szabad.« (Osztó igazság I. 130. §. 3.) Wenzell : »Az egyházi javadalmakhoz tartozó jószágok . . . közforgalom tárgyai nem lehetnek.*. (Magy. és erd. mag. j. rendsz. I. 336. 1. 148.), Kövy, Fogarassy (49. §. végéu), Récsy (Magyarország közjoga 228. 1. 3(, Kőnek : Egyházjogtan közikönyve 7. kiad. 216. 1., Szeredy : Egyházjog 3. kiad. II. kötet 1639. 1., Boncz Ferenc : A vallás körüli felségjogok 154. és köv. 1. Dósa: Erdélyhoni jogtudomány 1861 : 2. könyv — 178. §. 331. és köv. 1. Már a »holtkéz« elnevezés is tudvalevőleg onnan vette eredetét, hogy a törvények tilalmánál fogva az egyházi javak soha el nem idegeníthetők, »amely jószág kézről-kézre nem mehet, hanem örökké egy kéznél marad, az már adás vevés tekintetében mintegy megsemmisült«. így Frank : id. m. 12g. és 206. 1. Hogy a kath. lelkészségeknek (plébániáknak), mint a katholikus egyház szerves intézményeinek javadalmai, tehát az összes azokhoz tartozó ingatlanok szintén egyházi vagyontárgyak, melyek mint ilyenek a legfőbb kegyur felügyelete alatt állanak, kétséget nem szenved, reájuk tehát teljes mértékben alkalmazandók az idézett elidegenítési tilalmak. Ami különösen az egyházi javaknak kölcsönök általi megterhelését illeti, jelen­leg az a gyakorlat áll fenn, hogy ily kölcsönszerződések kötéséhez, hogy azok teljes joghatálylyal bírjanak, 40 ezer koronáig, hasznos beruházások esetében pedig 80 ezer koronáig a jóváhagyást átruházott hatáskörben a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter adja meg és pedig : Érseknél a káptalan meghallgatása mellett, megyés püspöknél a káptalan és az illető érsek, mint metropolita meghallgatása mellett, székes káptalanok és társas káptalanoknál a megyés püspök, illetve érsek meghallgatása mellett, papnevelő-intézeteknél a káptalan, ha van, és a megyés püspök meghallgatása mellett, a pannonhalmi főapátnál a rendi convent hozzájárulása mellett ; és végre a vallásalap kegyurasága alá tartozó plébániáknál. A 40 ezer, illetve 80 ezer koronát meghaladó kölcsönszerződések érvényes megkötéséhez ezekben az esetekben mindenkor O Felségének mint legfőbb kegyurnak jóváhagyását kell kikérni. A magánkegyuraság alá tartozó plébániáknál és egyházközségeknél, eltekintve az esetleg létező autonom szervezeti szabályoktól, a jóváhagyást általában a kegyur és a megyés püspök adja meg. Azokban az esetekben azonban, midőn egyes plébániák vagy hitközségek köl­­csöneikhez miniszteri jóváhagyást kértek, igy különösen, midőn a hitelező pénzintézet azt kikötötte, ezek a kölcsönügyek úgy tárgyáltatnak, mint a királyi adományozásból javadalmat élvező főpapok vagy káptalanok kölcsönügyei. Az ezen kölcsönök felvételére, illetőleg az egyházi javadalmak azok által való megterhelésére vonatkozó különös eljárási szabályok és feltételek felsorolása e döntvény feladatkörén kivül esik. Ki kell azonban emelni, hogy az ily kölcsönök mindenkor csak a terhelt javadalom jövedelméből törleszthetők s azok törlesztésére maga az egyházi javadalom állaga el nem idegeníthető. Jogi természetüket tekintve az egyházi javak tilalmára vonatkozó törvények, mint közcélok szolgálatában állók, közjog keretébe tartoznak, reájuk tehát az idevo­natkozó jogelvek nyernek alkalmazást. Ezek szerint az egyéni akarat a közjogi törvé­nyek uralmának feltétlenül alá van rendelve, mely azoknak kényszerítő erejével szemben teljesen hatálytalan. Jus publicum privatorum pactis mutari non potest. A közjogban

Next

/
Oldalképek
Tartalom