Püspöki körlevelek 1908 (Szombathely, 1909)

6 — Tehát törvényes és megengedett módon adja össze a plébános a házasulandókot:: a) ha a uojegyesnek állandó lakóhelye van a plébániában vagy egv hónapon át ott tartózkodóTf; b) ha a férfijegyesnek állandó lakhelye van vagy egy hónapon át tartózkodott a plébánia területén és méltányos ok forog fenn a házasságnak ott leendő' megkötésére. Ilyen oknak tekinthető a házasulandók akarata vagy kívánsága is; c) ha a jegyesek más plébániához tartoznak ugyan (akár állandó lakhely, akár egy havi tartózkodás címén), de a plébános engedélyt kapott az esketésre a házasu­landók bármelyikének illetékes püspökétől vagy plébánosától; d) ha a jegyesek más plébániába valók ugyan, de fontos ok, vagy szükség sürgeti a házasság megkötését. Ilyen oknak tekinthető pl. ha a házasulandóknak hirtelen el kell utazniok, mielőtt az illetékes egyházi főhatóság vagy plébános engedélye bármi módon is megszerezhető volna. e) akiknek sem állandó tartózkodó helyük nincsen, sem egy hónapon át valahol állandóan nem tartózkodtak {vagi), igen sürgős szükség esetén az egyházi főhatóság engedélye nélkül is összeadhatók; ■—-—— f) ha a kóborlók megesketéséhez a püspök engedélye ki lett eszközölve. A felsorolt eseteknél azonban a házasulandók szabad állapotának bebizonyítva kell lennie. Miért is a trienti sz. zsinatnak (sess. XXIV. de ref. matr.) a hirdetésekre vonat­kozó rendelkezései továbbra is a legszorosabban megtartandók. Ha tehát különböző plébániákból valók, mindkét helyen hirdelendők. A kóborok pedig úgy tartózkodási helyükön, mint születésűk helyén is amennyiben ez lehet­séges hirdetendők. A hirdetésekről, a szabad, vagy özvegy állapotról s egyéb akadályoktól való mentességről szóló bizonyítványok házasság előtt ez után is bekérendők vagy megszer­zendők, valahányszor az egyik vagy mindkét fél idegen plébániához tartozik. Ha bizonyos esetekben — főkép sürgős szükség esetén — teljes bizonyosság vagy tanúsítvány a felek szabad állapotáról nem szerezhető, esküvel bizonyítandó. Mint föntebb említettem, felhatalmazás (delegatio) jellegével bíró elbocsátásra a jövőben szükség nincsen, mivel minden plébános érvényesen megesketheti azokat is, kik különben nem hivei. Az ilyen esetben szükséges,., de elegendő is az illetékes plébános engedélye. Ha pedig fontos, sürgető okokból ily engedély nélküf'esketne meg valaki oly házasulandókat, akik nem hivei, vagy főhatósági engedély nélkül adna egybe kóbor jegyeseket : az ily eseteket haladéktalanul s idejében tartozik kiki az egy­házi hatósághoz bejelenteni. ) A házassági akadályok alól való fölmentésekre vonatkozólag szolgáljon általá­nos szabályul az, hogy a fölmentésért mindig a nőjegyes illetékes plébánosa folya­modjék. Ha méltányos oknál fogva a férfijegyes plébánosa előtt köttetnék a házasság, akkor ez szerzi meg a szükséges fölmentéseket, egyúttal fölemlítvén az okot is, miért ő előtte fog történni a házasság. Ha pedig fontos okból és szükségből oly plébános előtt köt télik a házasság, aki egyik félnek sem illetékes plébánosa, akkor ez folyamo­dik a szükséges fölmentésekért. A házasságra vonatkozó adatokat az a plébános, tartozik bejegyezni a házasul­tak anyakönyvébe, aki az esketést_végezte, vagy arra fölhatalmazást adott. 6. A halálos ágyon kötendő házasságnak is az illetékes plébános, vagy annak meghatalmazottja és két tanú előtt kell történnie. CHa azonban sem az illetékes plébános, sem ennek meghatalmazottja meg nem jelenhet, halálos veszedelemben minden pap, még a kiközösített vagy felfüggesztett is, érvényesen és megengedett módon eskethet; de ekkor is más két tanú jelenlétében. J Megjegyzendő azonban, hogy itt nem csupán a legvégső halálos eset értendő, hanem a halál fenyegető veszélye is elegendő, hogy az illetékes plébános hiányá­ban a házasság bármely pap előtt érvényesen és megengedett módon köttessék. 7. A rendelet VIII. fejezete magától értetőleg a mi egyházmegyénkre nem vonatkozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom