Püspöki körlevelek 1908 (Szombathely, 1909)
— 4 — Midőn a legfőbb egyházi törvényhozó iránt mindenkor tanusilott szent engedelmességgel fogadott e Rendeletét egyházmegyém papságával és híveivel közlöm, fölhívom Kedveltségieket, hogy azt figyelmesen tanulmányozzák, lelkiismeretesen megtartsák és ez uj házasságrendet böjt első vasárnapján s amennyiben szükséges, a következő vasárnapokon is az eljegyzés fontosságáról és a házasság szentségéről tartandó szent tanítás keretében híveiknek megmagyarázzák. A törvény világosabb megértése-, vagy esetleg támadható kételyek eloszlatása végett jónak láttam, hogy annak szövegéhez a következő magyarázatokat fűzzem: ___— 1. Az eljegyzési szerződés érvényességéhez eddig semmi ünnepélyesség, sem a plébános-, sem tanuknak jelenlete nem kivántatott meg; hanem elegendő volt a házasságkötésre vonatkozó kölcsönös Ígéretnek bármily érvényes és megengedett módon kijelentése. Az uj rendelet értelmében az egyház csak azokat az eljegyzési szerződéseket, ismeri el érvényeseknek, amelyek a) Írásbeli szerződéssel; b) a plébános, vagy két tanú jelenlétében; c) úgy a feleknek, valamint a plébános-, vagy a két tanúnak aláírásával köttetnek. Tanúra tehát, mindig szükség van érvényes eljegyzésnél. És pedig, ha a plébános, mint hivatalos tanú jelen van, más tanuk nem szükségesek. De, ha a plébános nélkül álliltatik ki a szerződés, két-, vagy ha egyik tanú írni nem tud, három tanút kell alkalmazni s e körülményt azonfelül a szerződésben is meg kell említeni. A liivatalos egyházi tanú t. i. a plébános a szerződés aláírására maga helyett alig bizhat meg más papot, mivel a Decretum csak a házasságnál ad a plébánosoknak delegálásra hatalmat. Miért is. ha az Írásbeli szerződésnél a segédlelkész, vagy más olyan pap szerepel tanúként, aki nem plébános, a szerződés kívüle még egy másik tanúval is aláírandó. Ez uj rendelet kapesán hívják ;el Kedveltségiek híveiket, hogy. ha eljegyzésre akarnak lépni, a szerződés megkötése végett lehetőleg a plébános előtt, annak hivatalos helyiségében jelenjenek meg. Ha pedig más kél, vagy esetleg három tanú előtt kötnék meg, az Írásbeli szerződést a plébániai levéltár számára beszolgáltassák, vagy legalább is a szerződés megkötését a plébánosnak bejelentsék.' Az egyes eljegyzések külön hivatalos könyvben, a jegyesek anmknniiréfip.n lesznek bejegyzendők. E jegyzőkönyv a következő rovatokat tartalmazza : a jegyesek vezeték- és keresztnevét, vallását, lakóhelyét, a tanuk vezeték- és keresztnevét és észrevételek rovatát; ez utóbbiba jegyzendők be az év és azon hivatalos szám, amely alatt az eljegyzési szerződés a plébániai levéltárban feltalálható. Az igy kötött szerződések hármas jogi hatállyal bírnak : a) gátló akadályt képeznek bármily más személlyel kötendő házasságnál és bontó akadályul szolgálnak más eljegyzés megkötésére ; b) a nyilvános tisztesség bontó akadálya és c) jogi kötelezettség és jog származik azokból a házasságra. Erkölcsi kötelezettség ugyan a magánjellegű eljegyzésekből is származik a felekre, !de az ily szerződések, bár az uj rendelet értelmében egyszerűen eltiltva nincsenek, az előbb említett egyházjogi következményekkel még sem járnak. A rendeletnek különösen ez a része szorul a hívek előtt bővebb magyarázatra. De nem kevesebb figyelemre méltók a többi rendelkezések is. 2. Mivel a Decretum II. fejezete értelmében plébánosnak az tekintendő, aki szabályszerűen felállított plébánia élén áll: a törvénynek a plébánosokat illető rendelkezései egyházmegyém területén nemcsak a beiktatott plébánosokra, hanem kineveztetésök napjától kezdve a plébános helyettesekre is vonatkoznak.
