Püspöki körlevelek 1907 (Szombathely, 1908)
I III. Krisztusban Kedves Híveim! Aki csak egy kissé is behatóbban megfigyeli a társadalmunkban felszínre merülő mozgalmakat, ha valaki komolyan elmélkedő lélekkel tekinti az emberek lelki világának fel-feltünedező jelenségeit: lehetetlen észre nem vennie, hogy nagyfokú nyugtalanság, lázas izgatottság, lelki békétlenség, belső és külső elégedetlenség, mint vészes áramlat, hullámzik végig a köz- és magánélet terén. Az elégedetlenség itt ott keserű panasz hangjain szólal meg; másutt erős kifakadások alakjában nyilvánul; sok helyütt aggodalomkeltő mozgalmakat idéz fel; szóval azt mondhatjuk, hogy általánossá vált a panasz különösen a megélhetés nehéz viszonyai miatt. Az élet küzdelmei nagyon megsokasodtak ; az élet erői túlságosan igénybe véve vannak és azért úgy a köz-, mint a magánéletben az elégedetlenség forrongásának tünetei mindinkább észrevehetők. Az elégedetlenség akár a közélet, akár a magánélet terén fordul is elő, beteges állapot, mely, ha annak elejét venni nem sietünk, vészthozó kitörésekre vezet, melyek az egészséges életet egyszersmindenkorra kérdésessé teszik, sőt megsemmisítik. Azért, midőn a veszélyes nyílt tényeket szemléljük, nem elég megállapodnunk azon kijelentésnél, hogy azok valóban fenforognak ; hanem szükséges, hogy kutassuk azon tényeknek alapokát, hogy ezt megtalálva alkalmazhassuk a gyógyszert is, mely a betegség orvoslására vagy szükséges, vagy hasznos. Honnan származik tehát az a nyugtalanság, az a külső és belső békétlenség, az a lázongó elégedetlenség, mely manapság oly feltűnő módon nyilvánul az emberi életben ? Az tagadhatatlan, hogy erre a kérdésre annyiféle feleletet adhatnak, ahányféle az emberi felfogás az ember természetéről, az emberi élet viszonyairól; az emberi társadalom közállapotairól. De, Krisztusban Kedves Híveim, én azt hiszem és vallom, hogy itt is Krisztus igazsága az, mely felderítő fényt vet e kérdésre, mely minden homályt eloszlató világosságot áraszt azon forrásra, honnan az elégedet’enség, a külső és belső nyugtalanság származik. Mielőtt azonban ezen forrásra rámutatnék, megjegyezni és hangsúlyozni kívánom, hogy távol áll tőlem a szándék: elitélni azon jogos és a törvényes határok között mozgó törekvést, mellyel bárki is azon iparkodik, hogy sorsán javitson, vagy hogv a maga számára bizonyos fokú jobblétet biztosítson. 411. szám Böjti szózat 1 1
