Püspöki körlevelek 1906 (Szombathely, 1907)
3557. sz. „ Család lapok' kiállításáról. tercentum dierum toties quoties lucrandum concedere dignatus est. Gustavus Carolus Majláth, Ep. Transsylvaniae. Praesens rescriptum exhibitum fuit huic Secretariae S. Congregationis Indulgentiis Sacrisque Reliquiis praepositae. Tn quorum fidem, etc. — Datum Romae, ex eadem Secretaria, die 12 Januarii 1906. — D. Panici, Archiep. Laodicen., Secret. — 4 — A nm. magyar püspöki karnak f. évi április hó 19-én és 20-án tartott tanácskozmányának határozatából kifolyólag a következőket rendelem el: Azon gyakran terhesebb feladatok teljesítésében, melyek az egyházi és állami törvények rendelkezései szerint születési, halálozási, egybekelési esetek előfordultával a családi állapotra vonatkozó igazolványok előmutatásának kötelezettségéből az érdeklettekre hárulnak, egyházmegyém híveinek könnyítésére lenni akarván: kívánatosnak és célszerűnek találtam részökre oly családi-lapok kiadását, melyekben egyházi házasságkötésük, a családban előfordult keresztelési, halálozási esetek együvé feljegyeztessenek s ez által lehetővé tétessék különösen is, hogy egyházi házasságkötésüket az abból folyó egyházi jogkövetkezmények felismerése és megállapítása céljából lakóhelyük változtatása esetén is bárhol és bármikor könnyen és hitelesen igazolhassák; s e mellett még — az anyakönyvek kezelése könnyítésének szempontján kívül — az egyes családtagok keresztelési, esketési, temetési esetei s anyakönyvi viszonyai felől maguk az érdeklettek is biztos adatokkal és tájékozással bírjanak, sőt, hogy e család-lap, mely az egyháztól megszentelt legfontosabb családi eseményeket tartalmazza, mintegy kegyeletes és vallásos emléktárgyat is képezzen a családokban. E család-lapok bélyegkötelezettségének kérdését a nm. m. kir. pénzügyminiszter ur 1896. január hó 6-án 91488. szám alatt a következő körrendeletét intézte el : „Kérdés merült fel az iránt, vájjon azok a bizonylatok, amelyeket a lelkészek családi lap, családi értesítő vagy más efféle elnevezés alatt a feleknek oly célból adnak ki, hogy azok alapján az 1894. évi XXXI. és XXXIII. t.-cikkek életbelépte, tehát 1895. évi október hó 1-ső napja után létrejött egyházi házasságkötés és a családot érdeklőleg az egyházi házasság megkötése után teljesített minden egyházi ténykedés, illetőleg egyházi anyakönyvi bejegyzés igazolható legyen, — a fennálló bélyeg- és illetékszabályok értelmében bélyegkölelezettség alá esnek-e vagy sem i Minthogy az emlitett bizonylatok kizárólag az egyházi ténykedéseknek, illetőleg a vallási kötelezettség teljesítésének igazolására szolgálnak, tehát egyedül vallási célokaól állíttatnak ki, ennélfogva azokat az illetéki díjjegyzék 22. tételének g) h) és i( pontjaiban foglalt határozmányok szellemében a feltételes bélyegmentesség illeti meg. Szükséges azonban, hogy e bizonylatokon az illetékszabályok 117. §-ának 3. pontjában kimondott következmények terhe alatt a kiállítás célja szembetűnően feljegyeztessék és önként értetik, hogy ezek a bizonylatok más célra semmi szin alatt nem használhatók. “ A kizárólag egyházi célra s ennek világos jelzésével kiállított anyakönyvi bizonylatoknak, tehát a szóban forgó család-lapoknak is bélyegmentessége ekkép megállapítva lévén, azokra nézve rendelkezésemnek további akadálya nincs, miért is ezennel meghagyom, hogy a lelkész urak az egyházi házasság megkötése után azonnal az alábbi minta szerint kiállítandó Család-lapot díjtalanul s bélyegmentesen minden esetben s minden kivétel nélkül adják ki a házasultaknak s figyelmeztessék őket, hogy azt gondosan megőrizzék s a
