Püspöki körlevelek 1905 (Szombathely, 1906)

— 4 — Ime a böjt haszna és hatása a test egészségére és a lélek tehetségeinek emelésére i A böjt a keresztény mértékletesség gyakorlása. Erre hi fel bennünket az anyaszentegyház a böjti szent időben, hogy meghalva a testi kívánságoknak, a lélek Istenhez törekvő vágyainak éljünk. Az a lelki erő, melyet az önmegtagadással kifejtünk, megedzi akara­tunkat a bűn ellen folytatandó harczra, melyben a mi Urunk Jézus Krisztus kegyel­mével a diadal nem marad el, ha önmagunkat megtagadva a kereszt királyi utján Őt a diadalmas vezért követjük. Azért Krisztusban kedves Híveim ! egyesítsétek hitetekkel a jóságos cselekedetet, jóságos cselekedettel pedig a tudományt, tudománynyal pedig a mértékletességet, mér­tékletességgel pedig a béketürést . . ., mert ha ezekkel birtok és bővelkedtek, nem lesz bennetek hiábavaló és gyümölcstelen a mi Urunk Jézus Krisztusnak ismerete.1) Amen. 565. sz. Nagyböjti szt időszakban 0 huseledelekó való táplálko zásra felment vény adatik. Az apostoli szentszéknek i8gg. évi január hó 27-én kelt és az 1899. XI. körlevél 2720. szám alatt egész terjedelmében közölt decisiója erejével, a böjt Lés megtartóztatás törvénye alól egész Magyarország számára, hét év tartamára kegyel- 1 mesen megadott apostoli felmentvén)' alapján, egyházmegyém plébánosait és plebános­­• helyetteseit felhatalmazom, hogy a huseledelekkel napjában egyszer való táplálkozásra híveiknek a felmentvényt a bekövetkező negyvennapi szent böjt napjaira — kivéve szerdát, pénteket és szombatot, mely napokon a szoros böjt és megtartóztatás lelkiis­meretesen megtartandó leszen — egész nagykeddig bezárólag, megadhassák. Ezen böjti felmentvényt a nt. papságra és a mindkét nemű szerzetesekre is — amennyiben ezen utóbbiak saját külön böjti szabályaik által lekötve nincsenek — általánosan kiter­jesztem. Mindazokat azonban, kik a jelen felmentvényt igénybe veszik, kötelezem, hogy azon böjti napokon, melyeken huseledelekkel táplálkoznak, 5 »Miatyánk« -ot és ugyan­annyi »Üdvözlégy Máriá«-t imádkozzanak és az egyháztól nyert kegyelmet alamizsna­adással és egyéb más jócselekedetek gyakorlása által is viszonozni iparkodjanak. Az estéli étkezéskor már nem szabad húst enni, a mire különösen is felhívom a figyelmet azzal, hogy e tekintetben a szegények és szükölködők tartsák magukat a gyóntatok ítéletéhez. A nagyböjt vasárnapjain minden étkezésnél szabad húst enni, azonban ezen napokon épugy, mint a fölmentett szoros böjti napokon nem szabad a húsos elede­leket halfélékkel vegyíteni, vagyis ugyanazon étkezés alkalmával bust és halat enni szigorúan tiltva van. Utasoknak, a mig utón vannak és kénytelenek vendéglőkben étkezni, a hol böjti eledelt nem egy könnyen kaphatnak: utazó kereskedőknek és akik vásárok alkal­mából kereskedést űznek, szintúgy a vásárokra gyülekező népnek; továbbá azoknak, a kik nem bírnak saját háztartással, hanem egész éven át vendéglőkben, kifőzőkben vagy korcsmákban étkeznek; a vendéglősök, illetve korcsmárosok és ezek családjainak és szolgáiknak a megtartóztatás alól az egész esztendőre felmentést adunk, kivéve a nagyhét három utolsó napját és karácsony böjtjét. Szolgáknak, szolgálóknak és azoknak, akik bizonyos függő viszony mellett kény­telenek olyan családoknál étkezni, ahol a megtartóztatás törvényét figyelembe nem veszik, fölmentvényt adunk, csak ki legyen zárva a vallás megvetése. Mindazáltal azon legyenek, hogy a hústól legalább nagypénteken tartózkodjanak. Papokra, szerzetesekre és apáczákra azonban e tágabb felmentések nem vonatkoznak. ') II. Petr. i, 5-8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom