Püspöki körlevelek 1905 (Szombathely, 1906)
2 az érzékiség elfojtására a Krisztus szelleme szerint gyakorolt böjt; mert ez erősiti bennünk az önmegtagadás és áldozat szellemét, és ez által segít megtörni a bennünk uralkodó érzékiség erejét. Krisztus Urunk megváltói munkájának czélja volt átalakítani a bünbeesett és bűnben fetrengett világot; átalakítani azt úgy, hogy azon az isteni eredet kinyomata újra felragyogjon, melyet a bűn nemcsak elhomályositott, hanem letörölt róla annyira, hogy az egész világ a gonoszságba volt elmerülve, melybe belehajtotta az az érzéki kívánság, melyről szent Jakab azt mondja, hogy ha egyszer fogant, bűnt szül, a bűn pedig, ha véghez vitetik, halált okoz.1) Ezt az érzékiséget akarta Krisztus Urunk az emberben megtörni. Azért azon beszédjébe, melyben a keresztény erkölcstan alaptörvényeit összefoglalta, felvette a nyolcz boldogság neve alatt ismert igazságok közé ezt: Boldogok a tiszta szivüek, mert ők meglátják az Istent.2) S midőn az Ur Jézus e nagy szavakat kimondotta abban a korban, melyben a a pogány világ legműveltebb népei a szív tisztátalanságának túláradó fertőjében voltak elmerülve, az emberi társadalom legmélyebben rágódó sebére illesztette gyógyító kezét, melynek mindenható erejével végtelen bölcseséget párosítva a gyógyító orvosszert is megadta az ilyen igékhez nem szokott világnak, midőn isteni ajkairól elhangzottak e szavak: Ha ki után-nam akar jönni, tagadja meg önmagát és vegye fel keresztjét mindennap és kövessen engem.3) Az önmegtagadás ! Ez az az isteni eszköz, melynek felhasználásával nyerjük az erőt arra, hogy Krisztus nyomdokain járhassunk; ez az az isteni erősítő szer, mely gyengeségünket hatalmassá teszi, hogy leküzdve érzékiségünket, mely a föld felé vonz, az égiek felé szárnyalva emelkedjék lelkünk. És vájjon az önmegtagadást mikor és miben gyakoroljuk inkább, mint akkor, ha alázatosan engedelmeskedve az anyaszentegyház által előirt böjti parancsnak, megvonjuk magunktól azon ételeket, melyeknek élvezete után érzékiségünk vonz? Ha a huseledelektől való tartózkodás, ha az evés- és ivásban tanúsított nagyobb mértékletesség által féket alkalmazunk a testi kívánságokra, hogy azok ily módon fojtassanak el vagy legalább szorittassanak vissza ! Tudod — szól szent Vazul püspök — hogy a test a lélek ellen tusakodik. Miután igy kölcsönösen ostromolják egymást, kell, hogy a testtől elvonjuk a bátorságot, a lélek erejét pedig növeljük, hogy igy a böjt által egyesítsük az erőket az érzékiség elnyomására s földiszittessünk ama koronával, melyet a megtartóztatás készít számunkra.4) Ha egy hadvezér egy várost akar bevenni, mindenek előtt az eleségtől és italtól törekszik azt elzárni. így kell tennünk nekünk is. A testet kell, a testnek érzékiségét kell a lélek hatalma alá hajtanunk; a testet kell — szt. Pál apostol szerint — minden kívánságaival együtt keresztre feszítenünk; mert nem a testnek, hanem a léleknek s ezzel az Istennek kell élnünk; már pedig a ki Istennek élni akar, annak Krisztussal keresztre kell feszittetnie ; mint ugyanazon apostol mondja, hogy Istennek éljek, a Krisztussal keresztre feszittettem ; 5) ámde ezt a böjt által, a böjtben nyilvánuló önmegtagadás által érhetjük el legkönnyebben ; mert valamint az a hadvezér, ki valamely várost bevenni akar, azt először is az eleséghez és italhoz való hozzájutástól igyekszik elzárni, *) *) Szt. Jakab i, i5. 2) Szt. Máté 5, 8. 3) Szt. Lukács 9, 23. 4) Homil de jejun. 5) Gál. 2, 19.
