Püspöki körlevelek 1904 (Szombathely, 1905)
2 Mily balgaság! Mily sajnálatra méltó eltévedése ez az emberi értelemnek és a szívnek! Isten nélkül, egy legfőbb törvényhozó nélkül az erkölcsiség épületét felemelni, vallás nélkül, vallási igazságra való tekintet nélkül erkölcsiséget hirdetni, erkölcsi életet létesíteni akarni, nem annyi-e, mint alap nélkül építeni? (Mily fonák törekvés! Krisztustól és az általa hirdetett vallástól elvonatkozva az erkölcsiség alapjául pusztán az általános emberszeretetet oda állítani! Hiszen nem a mi Urunk Jézus Krisztus hirdette-e legvilágosabban s tette vallásának első erkölcsi alaptörvényéré az Isten- és általános emberszetetet? Szeresd a te Uradat Istenedet teljes szivedből, teljes telkedből s minden erődből; és felebarátodat, mint fennen magadat 'é1 Van-e nekünk szükségünk Krisztus után más tanítóra? Van-e szükségünk az ö alaptana után emberek által hirdetett alaptanra ? Óvatosak legyetek, Krisztusban kedves Híveim ! mert ma is sokan vannak Krisztus keresztjének ellenségei, kik a józan tanítást nem tűrik, hanem kívánságaik szerint maguknak mestereket gyűjtenek viszkető füleik lévén és az igazságtól ugyan hallásukat elfordítják és a mesékre térnek.2 E mellett azonban, hogy tévedésbe ejthessék a jóhiszemüeket, nem szűnnek meg hangosan és szép szavakkal dicsérni az áldásokat, melyeket a kereszténység, mely való alakjábán a katholikus egyházban van fentartva, az emberiség számára biztosított. Ne higyjetek nekik; mert kétfelé sántikálnak; pedig meg van írva, hogy senki két urnák nem szolgálhat, mert vagy egyiket gyűlölni fogja és a másikat szeretni; vagy egyiket eltűri, a másikat elveti.3 Vagy mi köze a sötétségnek a világossághoz, avagy Krisztusnak Beliálhoz ? Mi, kedves Híveim, Krisztus szellemének örökösei, az ő szelleme szerint iparkodjunk élni! S ez a krisztusi szellem azt követeli tőlünk, hogy ne szeressük a világot, sem azokat, mik a világban vannak. Ha ki e világot szereti, nincs abban az atyának szeretete. Mert minden a mi e világon vagyon, a test kívánsága, a szemek kívánsága és az élet kevélysége.4 Ez a krisztusi szellem azt kívánja, hogy inkább lelkűnkről, mint testünkről gondoskodjunk; mert ha testünket mindenben kiszolgáljuk, úgy lelkünket elhanyagoljuk. Arra kell minden erővel törekednünk, hogy a lélek mindenkor megtartsa uralmát a test felett; mert az a nemesebb rész az emberben. A test amúgy is követeli szükségleteit, sőt kényelmét is; mig a lélek erőszakot nem ismer. A lélek az isteni szabadság kedves kegyelmi légkörében fejlődik. Ez a szabadság pedig a bűn ellen folytatott, soha nem szűnő harcznak eredménye. S e harezban áll a folytonos tökéletesedés titka. Ugyanis azon mértékben gyarapodunk lelkiekben, tökéletesedünk erényekben, amily mértékben megszorítjuk a testieket. A tökéletes kér. élet csak akkor fejlődhetik ki bennünk, ha a lélek érdekeit ápoljuk s azokat igyekszünk minden erőnkből előmozdítani. S ha a lelkiekben való csekély előhaladásunk okát keressük, azt abban .találjuk, hogy nagyobb súlyt helyezünk a testiek ápolására. Ez az anyagiasságba oly annyira elmerült korunknak egyik legjellemzőbb vonása s innen magyarázható annak oly nagy eltávolodása Istentől és odatapadása az anyagiakhoz ; mert bizonyos az, hogy a testiek olvonnak minket a lelkiektől, sőt lenyűgözve tartják a lelket. Ez a kor, mely Istent annyira felejti, mely Jézus Krisztus könnyű terhét és édes igáját lerázni akarja, az emberi gőg, fenhéjázó kevélység martaléka. S itt van nagy bűneinek forrása. Mert hiába! meg van Írva: Isten és emberek előtt gyűlöletes a kevélység. Minden bűnnek kezdete a kevélység.5 Nem tapasztaljuk-e sajnosán azt, hogy nagy szt. Gergelynek mennyire igaza van, midőn azt mondja: a kevélység királynője minden más bűnnek. Tőle mint anyától különösen a következő magzatok születnek: engedetlenség, dicsekedés, kétszínűség, pörlekedés, nyakasság, egyenetlenkedés és kíváncsiság.6 1 Máté 22. 37. 3g. 2 II. Timot. 4, 3—4. 3 Máté 6,24—25. 4 I. Jan. 2, 15—17. 5 Sir. 10,7. 6 In mór. 1,34.0.17.
