Püspöki körlevelek 1904 (Szombathely, 1905)
hatok mindenkit a megfelelő eredményről, hogy épületeik rendben lesznek és templomszámadásaik sohasem fognak hiánynyal záródni. Az elhasznált egyházi ruhák rendbehozására a plébános urak elismerésre méltó buzgósággal törekedtek ; többen közülök mégis abban hibáztak, hogy nem hazai, hanem idegen, egészen ismeretlen czégnél rendeltek, járó-kelő egyének rábeszélésére és meggondolatlan ajánlatokra támaszkodva intézkedtek; nem is csoda azután, hogy várakozásaikban csalatkoztak. Ez alkalomból figyelmeztetem a plébános urakat, miszerint egyházi ruháik kijavítását leghelyesebben bizhatják pl. a soproni apáczákra; nekik egészen nyugodtan átadhatják a legértékesebbeket is; jól, olcsóbban és szakszerűen dolgoznak és emellett nem kell attól tartamok, hogy a ruhák értékes részeit értéknélküliekkel cseréljék fél. A nem magyar ajkú iskolákban a magyar nyelv tanítására a horvát ajkú tanköteleseknél kielégítő gond fordittatik, ugyanezt mondhatom el nagyrészben a németajkú iskolákról is, amelyek közül csak egy-két helyen nem voltam megelégedve az elért eredménynyel. Felhívom a plébános urakat, mint az iskolaszékek egyházi elnökeit, sarkallják a tanító urakat a magyar nyelv szorgalmasabb tanítására, nehogy érezni legyenek kénytelenek a tervezett iskolai törvény szigoréit, mely fegyelmi eljárással fenyegeti a magyar nyelv tanításában hanyag tanítót és beszüntetéssel azon iskolát, mely ismételt eljárás után sem felel meg ebbeli feladatának. A plébános urak is gondoljanak az 1902. évi VII. körlevelemben a hittannak magyar nyelvű tanításéira vonatkozólag kiadott rendéletemre, amelynek lehetőleg pontos betartására ók lelkiismeretben köteleznék. Megemlítem végül, mily épülésemre szolgált ezen bérmautamban a tapasztalat, hogy a kántortauitó urak közül többen a templomi ének emelése körül nagyobb buzgalmat fejtettek ki. Szépen énekeltek a hívek, de különösen megható volt a gyermekkarok szabatos éneke. Most, miután Szentséges Atyánk X. Fiús Pápa legmagasabb kezdeményezésére az egyházi zene és ének átalakítására, szabályozására és emelésére világra szóló mozgalom indult meg, nem tudom elég nyomatékosan ajánlani a plébános uraknak, hogy figyelmüket ez irányban is érvényesítsék s addig is, míg erre vonatkozólag részletezett rendelkezések történnek, gondoskodjanak arról, hogy az énekóráik az iskolákban pontosan betartassanak és a felnőttekkel is énekgyakorlatokat tartsanak; mivel az egyházi ének is egyik hatalmas eszköz arra, hogy a Írnek szivei Istenhez, a minden jó és szép örök forrásához fejemeltessenek. A bérmálás szentségét a következő plébániákban szolgáltattam ki: Rohoncz, Nagynarda, Inczéd, Németszentmihály, Pinkamiske Vörösvár, Felső Eőr, Szalónak, Máriafalva, Léka, Pörgölin, Szerdahely, Németgencs; meglátogatván egyúttal azon plébániákat is, melyeknek hívei a bérmálás szentségének kiszolgáltatása végett fent elsorolt plébániákhoz csatoltattak s megvizsgáltam ezekben is a templomokat, az iskolákat és a plebániaházakat. Ezen plébániák, a nagypösei kivételével, hol a plébániatemplom a főméltóságu kegyur nagylelkű elhatározása folytán újra építtetik s hol a főpásztori látogatást a templom építésének befejezése utánra halasztottam, a következők: Bándoly, Dozmat, Csém, Sámfáivá, Egyházasfüzes, Jobbágyi, Alsó-Eőr, Eőri-Szentmárton, Kethely, Borostyánkő, Felsőszénégető, Rőth, Kupfalva.
