Püspöki körlevelek 1904 (Szombathely, 1905)
2 Isten és az ő gondviselésének bölcs vezetése, a csodák, melyek által a krisztusi hit elterjedt a világon, ezek a legádázabb támadások czélja, melyek oly módon intézteinek az egyház ellen különösen a tudományok terén, hogy ezek által sokan megtévesztve meginognak a hitben, sőt oda szegődnek az ellenség táborába, hűtlenül elhagyva azt az édes anyát, melynek kebelén egyedül találhatnák meg az üdvösséget; mert. hogy szt. Ágostonnal szóljak: mit használ, ha az ember megvallja Istent, imádja az Istent, hirdeti őt, az ő Fiát elismeri s vallja, hogy az Atya jobbján ül; de szidalmazza az egyházat? . . . Azért, szeretteim, mindnyájan egyértelmüleg ragaszkodjatok Istenhez, az atyához és az egyházhoz, az édes anyához! (Inps. 88, serm. 2, sz. 14.) És mivel a szt. atyák régi szólásmódja szerint: Ahol van Péter, ott van az egyház, vagyis ahol van a Pápa, ott van Krisztus igaz anyaszentegyháza, ragaszkodjatok Krisztus helytartójához, a római Pápához! Ebben a ragaszkodásban, ebben a szeretetben, a szeretetből fakadó engedelmes meghódolásban : ebben nyilvánul az a hatalmas egység, mely Krisztus igaz anyaszentegyházának, valamint egyik legkiválóbb ismertető jegye, úgy másrészről legfenségesebb erőforrása. Egy az ur, egy a hit, egy a keresztség. (Eph. 4, 5.) Ez az egyház egységének az isteni kinyilatkoztatásban jelzett hitczikkelye. Egységesség a kormányzatban, egységesség a hitvallásban, egységesség a malaszteszközökben : ez az a hatalmas erő, melyen, mint a tenger hullámai a rendíthetetlen sziklafalon megtörnek a legdühösebb támadásai a pokol kapuinak, melyek első sorban az ellen irányulnak, ki ott az egyház sziklaormán szemeit Krisztusra, a szegletkőre szegezve, rendíthetetlen és fenséges nyugalommal, s mindig lángoló szeretettel a lelkek iránt fogadja a csapásokat, mert tudja, hogy az egyházon a pokol kapui győzödelmeskedni nem fognak soha. Ez a Pápa, az egység középpontja, ki a jézus Krisztustól nyert legfőbb hatalmával és tekintélyével, miként az alapkő az épület egyes részeit, összetartja az anyaszentegyháznak az egész világra szétszórt tagozatait. Egy választatik ki, hogy fő rendeltetvén, a szakadásnak eleje vétessék. (Szt. Jeromos.) Tehát nagy a hatalma, nagy a tekintélye a Pápának Krisztusban kedves Papjaim és Híveim, de még nagyobb a teher, még nagyobb a felelősség, mely gyenge vállaira nehezedik. Csodálkozhatunk-e tehát azon, ha a mi szentséges atyánknak ajkain oly kitörő öröm lelkes hangjai csendültek fel, midőn Tőlem, a ti főpásztortoktól arról értesült, hogy mi hűséges ragaszkodással, lángoló szeretettel, odaadó engedelmeséggel viseltetünk iránta. Csodálkozhatunk-e, ha reánk, tőle oly távollevő gyermekeire, iránta tanúsított hódolatunk és tiszteletünk viszonzásául annyi szeretettel, oly nagy atyai jósággal adta apostoli áldását? Köszönetét fejezve ki azon Péterfillérekért, melyeket a Nt. Papság és Hiveim részéről neki átnyújtani szerencsés lehettem, kérve őt, fogadja kegyesen a szombathelyi egyházmegye adományát, melyet az egyház közös czéljaira neki felajánlani a legnagyobb örömünkre szolgál. De határtalan jóságának kincsei ezzel még nem voltak kimerítve. Alázatos kérésemre a legnagyobb kegyességgel felhatalmazott, hogy adjam tudtára egész egyházmegyém papságának és hiveim összességének, hogy O mindnyájokra összesen és egyenkint atyai szeretettel küldi apostoli áldását; felhatalmazott arra, hogy ez áldásban részesítsem őket.
