Püspöki körlevelek 1903 (Szombathely, 1904)

1. folyó julius hó 26-án, pünkösd utáni VIII. vasárnapon Szentséges Atyánk halála a plébániák, valamint a szerzetes házak templomaiban a napi evangélium felolvasása után kihirdettessék,

2. ugyanazon napon délután 6 órakor összes harangjaikkal egy óra folyásig harangoztassanak.

3. julius hó 27-én reggeli 7 és délután 6 órakor ismét egy óra folyásáig harangoztassanak,

4. julius hó 28-án úgy mint előtte való napon,

5. julius hó 29-én reggel 9 órakor székesegyházamban úgy minden plébániai templomban valamint a szerzetes-rendek templomaiban is ünnepélyes gyászmise énekeltessék Absolutioval és Liberával, mely alatt és után fél óráig tartó harangozás legyen.

Buzdítsák Kedveltségiek a hívőket, hogy ezen napokon, különösen mégis a harangozások alatt Szentegyházunk látható fejéért imádkozzanak, mint jó gyermekei ilyképen róják le tiszteletük és szeretetük adóját a legjobb Atya iránt, a ki nemcsak a legnagyobb lelki hatalom birtoka után élvezte a legfőbb tekintélyt, hanem személyes tulajdonaival, bölcs Ítéleteivel, bő tapasztalatokon nyugvó, kipróbált eljárásaival s messzeható intézkedéseivel és a mi fő, jámbor és erényes életével ugyanezt nagyban kiérdemelte. így kívánja ezt az Ur Jézus, a kinek Ő benne földi helytartóját tiszteljük meg; igy kívánja ezt elhunyt Atyánk nemes jelleme, jósága és jámborsága ; igy kívánja ezt a hála azon számtalan jótétemények fejében, melyeket tőle pápaságának ideje alatt szakadatlanul élveztünk. Ő mint közös Atyánk, életében mindnyájunkért imádkozott és naponkint bemutatta Istennek a legszentebb áldozatot, Ő fő tanítója, főpapja és főpásztora volt a világ összes katholikusainak és mint ilyen minden alkalmat felhasznált a lelkek üdvének előmozdítására, többször kitárta a kegyelmek tárházát és teljes búcsúkat engedélyezett mindazoknak, a kik azokat elnyerni óhajtották : illő és méltányos, sőt a hála követelménye tehát az, hogy mi is teljes erőnkből tiszteletünk és ragaszkodásunk meleg kifejezésével és imádságainkkal iparkodjunk viszonozni az ő jóságát.

Egyébiránt Krisztusban kedves Fiaim, ha a pápa meghalt is, a pápaság nem halt meg. Az Istenben boldogult élte alkonyán mondogatta: „Az öreg Pecci meghal, de a pápaság örökkévaló“ ; a pápaság isteni intézmény és mint ilyennek isteni rendelkezés szerint fenn kell maradnia, a híveknek Atyára, a juhoknak és bárányoknak Pásztorra van szükségük, a Péteren felépített anyaszen(egyház nem lehet Péter nélkül. Az egyház bíborosai már is gyülekeznek, hogy mindjárt a temetés után megválaszszák az uj pápát. Hogy pedig a választás az egyházra nézve mennél áldásosabb eredményű - legyen, törekedjünk azt iinádságainkal mi is előmozdítani. Ugyanazért szeretettel felhívom egyházmegyém összes áldozárait, hogy jelen gyászkörlevelein vételétől kezdve mindaddig, mig az uj pápa megválasztása kihirdetve nem lesz, a napi szent mise