Püspöki körlevelek 1902 (Szombathely, 1903)

szünteti. Akkor is, a midőn valaki ellen kényszert kell alkalmazniok, eljárásuk mindenkor szeretettel párosuljon s a megtorlást kizárva, főczéljuk legyen a lelkek megmentése, nehogy szemrehányókig hallani kénytelenittessenek Üdvözítőnket, ki az égből tüzet kivánó boszankodó tanítványaihoz igy szólt : „Nem tudjátok, minő lelkülettel kell bírnotok. Nem jöttem az embereket elveszteni, hanem megmenteni“.

A harmadik isteni vonás, mely a maga fenségében a Megváltó életében nyilatkozott meg, mely az alázatosságnak és türelemnek is mintegy alapját képezi, a szeretet. Végtelen értékű, mert isteni a Jézus szeretető és előttünk megnyilatkozott a végső határokig, a meddig az emberi felfogás hatolni képes. „Senkinek sincsen nagyobb szeretető annál, mint hogy életét adja barátaiért“ — tanítja Jézus. Es ime Uram Jézusom, te életedet adtad mi érettünk hálátlanokért, bűnösökért, ellenségeidért! Te szenvedtél a mi igazságtalanságainkért, hogy mi megigazuljunk; mi érettünk szolgákért, hogy testvéreid és a mennyország örökösei lehessünk. Sőt a te végtelen szereteted még ezeken a határokon is túlterjeszkedik, a midőn állandóan köztünk lakozol a legméltóságosabb Oltáriszentségben, hogy veled közvetlenül érintkezhessünk, hogv mint legszentebb áldozatunk a szentmisében kéréseinkét, hálánkat és dicsőítésünket mennyei Atyánknak naponkint bemutasd, hogy mint lelki táplálékunk velünk a legbensőbben egyesülj az örök életre.

íme a Jézus szeretető, melynek a főjellemvonása az, hogy a lelkek megmentésére irányul; és ezen czélja elérésére kész minden áldozatra: vállalkozik kimondhatatlan szenvedésekre, nem irtózik a haláltól, sőt mennyei dicsőségét is megosztja velünk, a mikor megdicsőült állapotában istenségével és emberségével köztünk jelen van a legméltóságosabb Oltáriszentségben. Jézus szeretete a legnemesebb, a legszentebb kapocs, melv szellemi lén vek közt létezhetik: alapja és feltétele örök boldogságunknak s itt a földön is valódi boldogság csak ezen szeretet alapján képzelhető.

Utánozzuk isteni Mesterünket vetélkedvén egvmással a szeretetben. Szeressék felsőbb hatóságaikat ép úgy, mint a gondjaikra bízott híveket. Szent miséjükben fläponkint, a mikor Szentséges Atyánk, a