Püspöki körlevelek 1900 (Szombathely, 1901)
f) tanulóknak egymás elleni panaszos ügyeiben a való tényállásnak kiderítése előtt ne Ítéljen. 4. A tanulók rendtartására kiváló gondot fordítson, különösen a rendes és pontos iskolábajárásra nagy súlyt fektessen. 5. A fegyelem meghonosítására a tanító, illetve a tanítótestület fegyelmi szabályokba, illetve házirendbe köteles foglalni a tanulók összes kötelességeit. É szabályok irányozzák a tanulók magaviseletét a tanítási órák előtt és alatt, azok után, az iskola falai közt. az iskolán kívül tanítója, tanulótársai s a felnőttekkel szemben. Ezen szabályokat. a tanulók gyakorlat által tanulják meg. 6. A büntetés megválasztásánál figyelemmel kell lenni mindenkor a tanuló egyéniségére. 7. A tanítónak a tanítványokkal való bánása, figyelmeztetése, sőt. feddése is mindig szelíd, rendreutasítása és büntetése nem durva, hanem komoly és e mellett higgadt legyen, szigorúan kerülje az illetlen kifejezéseket, indulatos kifakadásokat. 8. A fegyelem gyakorlásának legbiztosabb és leghelyesebb eszköze a tanítási módszerben, a gyermekek figyelmének lekötésében, azoknak okos módon való foglalkoztatásában áll; az olyan tanító, a ki e feladatát lélektanilag érti és gyakorolni is tudja, büntetési eszközökre igen ritkán, sőt. nem is szorul. 9. A tanító köteles megkülönböztetni a gyermeknek a tanulás elhanyagolásából eredő hibáit, elevenebb vérmérsékletből származó csintalanságait és pajkosságait az erkölcstelen hajlamokból származó vétségektől. A tanító mindenekfelett arra törekedjék, hogy a kihágásra vezető s a büntetést maga után vonó alkalmat előrelátással és okos intézkedésekkel előzzön meg. 10. Ha a tanító a tanulónak durvaságból származó kihágásait, daczoskodását, erkölcstelen beszédeit, a mások tulajdonának megsértésére czélzó hajlamát s több efféle komoly bajokat egyedül, vagy a hol több tanitó van. együtt közösen, megjavítani nem tudná, ez esetben az ügyet a gondnokság utján a szülők tudomására hozza. 11. A fegyelmi büntetés fokozatai: a) szeretettel és komolysággal való intés magánosán, azután nyilvánosan; b) megpirongatás magánosán, azután nyilvánosan; c) pádból kiállítás (térdéltetés nélkül); d) tanítási óra után benmarasztás éheztetés nélkül; e) tanítási óra után benmarasztás éheztetéssel (megjegyezvén, hogy a benmarasztás csak nappali órákra terjedhet és mindenkor felügyelet mellett történhetik); f) a tanitó testület vagy gondnokság előtt való megintés; g) a szülőknek szó- vagy vagy Írásbeli értesítése ; h) bejelentés a gondnokságnak, illetve tanítótestületnek végintézkedés végett. Ezek az „Utasításinak azon pontjai, a melyek a hitoktató lelkészeket legközelebbről érdeklik. A hitoktató lelkészek buzgósága magával hozza, hogy ne csak a részükre biztosított jogokkal éljenek, hanem a reájuk rótt kötelességnek is pontosan és lelkiismeretesen megfeleljenek. Alábbi jegyzőkönyvet azon feltevéssel közlöm Nt. Uraságtokkal, hogy annak tartalmát a plébániájukhoz tartozó kath. tanítókkal mielőbb közölni szíveskedjenek. 47. 1901. szám-J egy z ő könyv. Felvétetett Budapesten, a magyarországi latin és görög szertartásit róni. kath. tanítók segélyalapja központi bizottságának 1901. évi augusztus lió 24-én tartott XVII. közgyűléséről. I. II. I. A gyűlést az egyetemi templomban 9 órakor tartott szent mise előzte meg, melyen a bizottság tagjai testületileg vettek részt. II. Jelen voltak: a) A bizottság elnöke : Dr. Walter Gyula pápai praelatus, esztergom-főszékesegyházi apátkanonok, főtanfelügyelő! 2633. sz. Róm. kath. tanítók segélyalapja közp. bizottságának közgyűlése.
