Püspöki körlevelek 1900 (Szombathely, 1901)
ö -4 nek, a hol állami elemi iskolák vannak. Ajánlom pedig azért, mert ezen „Utasilás“ ismeretében a lelkész, akár elnöke vagy tagja a gondnokságnak akár nem, könnyebben találja meg azokat az eszközöket és módokat, a melyek alkalmazásával a vallási érdekeket az állami iskolánál szolgálhatja és a reá bízott híveknek szükség esetében tanácsot és fölvilágositást adhat. Az „Utasításinak a lelkészt leginkább érdeklő pontjai a következők : A 3 § előírja a gondnoksági tagok által leteendő esküt. Ezen § utolsóelőtti bekezdése értelmében „ a gondnokság lelkésztagjai az eskü letétele alól felmentetnek.“ A 37 § a gondnokság ellenőrzési jogkörét az iskolában tárgyalja ; ez a pont figyelmet érdemel a gondnokság és a hitoktató közt akkor támadható viszályok szempontjából, ha a gondnokság valamely tagja esetleg épen a hittani óra alatt látogatja meg az iskolát. A 38 § előírja az iskolai ünnepeket és az egyházi ünnepi szüneteket. Az iskolai ünnepeken tartatni szokott ünnepélyek alkalmából rendesen istenitiszteletre vezettetik a tanuló ifjúság. A lelkész kötelessége odahatni, hogy a tanuló ifjúság az istenitiszteleten részt vehessen és számára a templomban hely biztosittassék. A 46 § az ismétlő-tanfolyamban megtartandó szorgalomidőre nézve intézkedik és végül rendeli : „Ezen tanórákon kívül, a mennyiben a hitfelekezetek a népoktatási törvény 57 § ából kifolyólag az ismétlő-tankötelesek vallásoktatása felől gondoskodnak, illetve, amennyiben a vallásokLatást. az állam által díjazott hitoktatók látják el, s mert a hit- és erkölcstan az elemi iskola mindkét (mindennapi és ismétlő) tanfolyamában köteles tantárgy, egy óra még a vallásoktatásra fordítandó úgy az általános, mint a gazdasági ismétlőiskolában. “ A lelkész buzgóságától elvárható, hogy a gazdasági ismétlőiskolában a hitoktatást pontosan teljesítsék ; ebben az iskolában az érettebb eszü, de már a szénvedélyeknek jobban alávetett tanuló ifjúság a lelkész vallásoktatását fokozott mértékben igényli, mert ekkor, „mint a lelki élet fogékonyabb korában, mindkét nembeli ifjúságra nézve a szellemi és erkölcsi elhanyagolás károkat okoz ; viszont az erkölcsi és nevelői támogatás és vezetés üdvös gyümölcsöket terem, mert a népiskola összes nevelői és oktatási eredményét mintegy megrögziti. “ (79 §.) A 70 § az állami iskola feladatát a következő szavakkal jelzi : „Az állami elemi népiskola feladata : hazafias, vallásos, erkölcsös és értelmes honpolgárokat nevelni és e tekintetben a más jellegű népiskoláknak követendő példaképül szolgálni.“ A hol a lelkész észreveszi, hogy az állami iskola bármely személy hibájából vallásos és erkölcsös nevelési feladatát nem tölti be, tegyen erről minden személyeskedéstől ment, tárgyi okokkal ellátott jelentést a gondnokságnak ; ha a gondnokság a panasz tárgyában nem intézkednék, akkor jelentse az egyházmegyei hatóságnak. A 74 § értelmében az állami tanító a kántori hivatalt előzetesen kérendő engedélylyel elláthatja. Miután a 77 § szerint a tanító az órarendet mindenkor junius hó végéig tartozik beterjeszteni a kir. tanfelügyelőnek, az órarendben pedig a hitoktatás is fölveendő, gondoskodjék a lelkész, hogy a hitoktatás ideje a többi lelkészt teendők idejével összhangzóan állapíttassák meg. A 81 § ej pontjában a vallásta ni tankönyvek használatának megállapítása az egyházi főhatóságnak van fentartva. A 83 § az 1899 évi 32543 sz. rendeletre hivatkozólag a tanítók kötelességévé teszi, hogy növendékeiket (szükség esetén nemcsak a sajtit fel ékezetükhöz tartozókat) a templomba kisérjék és ott felettük felügyeletet gyakoroljanak. A 83 § szerint a hit- és erkölcstan tanulása alóI az állami elemi népiskolában semmiféle ürügy alatt nem menthető föl senki és a hitoktatásnál a gyermekek vallásáról szóló 1894 évi 32. tcz. rendelkezései pontosan megtartandók. A haladási napló vezetése a melyet a 87. § a tanítóknak előir, a hitoktatóknak is felette ajánlatos.
