Püspöki körlevelek 1900 (Szombathely, 1901)
IO 355- sz. Miniszteri rendelet a tanítói jövedelmek összeírásának kiigazítása tárgyában. ségileg biztosítandó erdőilletmények elidegenitése csakis az illetékes egyházi főhatóság hozzájárulásával történhetik. Figyelembe véve az erdőgazdasági tekinteteket, részemről is hozzájárulok a magyar királyi földmivelésügyi miniszter ur óhajához, hogy ez által a volt úrbéri erdőilletményeknek az erdőtörvény kijátszására irányuló szándékkal czélzott elidegenítési esetei a lehetőségig korlátoztassanak, van szerencsém ennélfogva a főtisztelendő főhatóságot tiszteletteljehen felkérni, hogy a volt úrbéresek közös erdeinek elidegenítésénél ennek jóváhagyását csakis a magyar királyi földmivelésügyi miniszter ur hozzájárulásának kieszközlése után méltóztassanak megadni. Budapesten, igoo. évi szeptember hó 23-án. Wlassies Gyula. Valamennyi közigazgatási bizottságnak. A m. kir. vallás- és közokt. miniszternek 1889. évi 98308. sz rendelete a községi és felekezeti elerr.i iskolai tanítói állásokról felvett javadalmi jegyzőkönyvnek megváltoztatása tárgyában. Mind gyakrabban fordul elő, hogy az iskolafentartók a községi és felekezeti iskolák tanitói állásainál beállott javadalmi csökkenés indokából az egyes javadalmi tételek újra értékelését és uj javadalmi jegyzőkönyv felvehetését kérelmezik. Mivel pedig az újraértékelés következtében csökkent helyi járulék a tanító szerzett jogainak csorbítását nem eredményezheti, ezen eljárás tulajdonkép mindenkor az államkincstárt érinti, amelynek terhére az elvont helyi járulék fejében fizetéskiegészités czimén államsegély igényeltetik. Jóllehet a szóban forgó tanitói fizetés kiegészitések iránt rendelkező 1893. évi XXVI. t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott 10000/94. sz- a- utasítás 2'ó. §-ának 2-ik bekezdése rámutat a tanitói fizetés csökkenésének eshetőségére és bár kétségtelenül fordulhatnak elő különleges viszonyalakulatok, melyek a tanitói fizetés újból való megállapítását múlhatatlanul szükségessé teszik, de ennek természetszerűleg csakis a tényleges szükség adatszerüleg igazolt kivételes eseteiben lehet helye. Ép azért, mivel — mint jeleztem is — feltűnő számban terjesztenek elém az ezen ügyek tárgyalására hivatott megyei közigazgatási bizottságok hasonló kérelmeket és mert a tanítók törvényszerű javadalmának biztosítására való különös ügyelet mellett az államkincstár jogos érdekét is szem előtt tartani állásomból idfolyó kötelességem : figyelmeztetnem kell a közigazgatási bizottságot a hivatkozott t.-cz. 10. §-ára, mely határozotlan kimondja, hogy »a tanitói fizetések eddig megállapított és az iskolafentartók által saját anyagi forrásaikból kiszolgáltatott mennyisége továbbra is csonkitatlanul kiszolgáltatandó, illetőleg államsegély igénybevétele czéljából le nem szállítható.« Ezen indokok alapján szükségesnek tartom a közigazgatási bizottságot jövőre követendő miheztartás végett figyelmeztetni, hogy mivel a tanitói javadalmi tételek között szereplő termény beli járulékoknak az 1893. évi 29751. sz. a. körrendelet alapján felvett jegyzőkönyvekben foglalt megállapításánál épen arra való tekintettel vétetett a 10 évi átlag alapul, hogy egyfelől a megállapitás, mint bizonyos időre végérvénynyel biró mérvadó maradjon és hogy elkerülhető legyen annak bekövetkezése, hogy ezen tételeket épen változandóságuknál fogva, az érdekeltek érdeküknek megfelelőleg módosíthassák s ez által az 1893. évi XXVI. t.-cz. rendelkezéseinek felhasználásával az államkincstárt megkárosíthassák: a terménybeli járulékok piaczi árának változása okából a javadalmi jegyzőkönyv megváltoztatása természetszerűleg szóba nem jöhet.
