Püspöki körlevelek 1900 (Szombathely, 1901)
8 353- sz. Templomok tökekamatának adómentesítéséről m. kir. közig, bíró sági Ítélet. 1261/K. B. Kurucz Endre plébános, svábóczi lakosnak a lőcsei kir. pénzügyigazgatóság 1897. évi szeptember 21-én kelt 24.926. számú végzése ellen, egyházak és kápolna tőkekamatának adómentesítése iránt. Határozat: Ezen törvényes határidőben benyújtott felebbezést a vármegyei közig, bizottság az 1889. évi XXVIII. t.-cz. 15. §. III. 2. pontja értelmében tárgyalás alá vevén, Kurucz Endre plébános kérelmének — a 6615/96. III/6. és 24.926/97/IX/21. szám alatt hozott pénzügyigazgatósági elsőfokú határozatok megváltoztatásával -— egész terjedelmében helyt ád, a svábóczi, horka-szent-andrási, gánóczi és kissóczi templomilletve kápolna-alapok részére a tőkekamat-adó mentességet ezennel biztosítja s az esetleg e czimen befizetett összegeknek visszatérítését rendeli el, mert: az 1087/ex 1888. számú pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozat szerint, az 1875. évi XXII. t.-cz. 2. §. b) pontja értelmében a közvetlenül a tudományok előmozdítására és a nyilvános közoktatás czéljaira szolgáló tőkék kamatjövedelme adómentes lévén ; a templomok, minthogy azokban a hívők vallás-erkölcsi oktatásban részesittetnek s igy szintén a nyilvános közoktatás czéljaira szolgálnak, felépitésükré szánt tőkék kamatai után, a fentebb idézett törvényczikk irányzatánál fogva, tőkekamat-adóval meg nem terhelhetők. Az elsőfokú határozatok megváltoztatásával a kérelemnek hely volt adandó, mert a kérdésben álló alapokat kezelő plébános consequens s határozott azon állítása, hogy az alapok jövedelme kizárólag csakis templom- s kápolnafentartási czélokra, valamint iskolaczélokra íorditandó: nemcsak megdöntve nem lett, de az hatósági intézkedésre, az egyházmegyei főhatóság részéről megerősítést nyert, — s mert ezekkel szemben igazolva nincs, hogy a kamatjövedelem bevallása alkalmával részletezés történt volna az iránt, mily öszszegben s mily arányban fordittatik a jövedelem egyes ettől eltérő czélokra — nem volt a neheztelt határozatból kivehető, azon megokolás sem elfogadható, hogy a hivatkozott 1087/ex 88. számú elvi jelentőségű határozat kizárólag csakis »felépítési tőkék kamatá«-ra vonatkozik, mert igaz ugyan, hogy a kérdéses elvi jelentőségű határozat a szövegezés szerint »felépítésre szánt tőke kamatairól« szól, ez azonban csupán azt igazolja, hogy specziális ügyben kelt, — de annak akként leendő helyes értelmezését, hogy általában építési tőkék, — mely fogalám alá nemcsak az uj építkezésre szánt s mielőbb felhasználandó tőkék, de a tartozásra, fentartásra, — elemi csapás következményeként részben vagy egészben megsemmisülhető épületek újbóli felállítására szánt stb. tőkék értessenek ez alatt, — nem zárja ki, sőt alappal engedi következtetni azt, miszerint*ezen kedvezményt ily tőkék kamataira is kiterjeszteni kívánta, mi az 1875. évi XXII. t.-cz. 2. §. b) pontja intencziójának is teljesen megfelel, mennyiben a hivatkozott törvényszakasz helyes interpretálásából világosan következik, hogy az államhatalomnak ezen törvényes formában kifejezésre juttatott akarata nem egyéb mint az, hogy az állam gondoskodásának és tevékenységének egyik nagyjelentőségű tárgya, polgárainak szellemi fejlődése, a vallás-erkölcsi oktatás s azután a közoktatásügy az első sorban hivatott ilynemű tényezőknek adott s biztosított állami kedvezmények utján elősegittessék, fejlesztessék s a jövőre kihatólag biztosittassék. Mindezekkel kellően igazolt lévén a kérdéses alapoknak kulturális missiója, azok a törvényben előirt állami kedvezményben részesitendők voltak. Jelen határozat felebbező Kurucz Endre svábóczi lakosnak a svábóczi körjegyző utján s a kir. pénzügyigazgatóságnak a •/• alatti iratokkal együtt azon további megjegyzéssel adatik ki, hogy az ellen a kir. pénzügyigazgató »panasz bejelentés«-sei élt. Kelt Lőcsén, Szepesvármegye közigazgatási bizottságának 1897. évi november hó g-én tartott üléséből. Gróf Csál,// Zeno s. k., főispán.
