Püspöki körlevelek 1898 (Szombathely, 1899)

b

Kiegészítésül s nagyobb világosság okából felhozom még a következőket :

1. llletékegyenérték alól mentesek mindazon ingatlanok, melyek a föld- és házadónak alá vetve nincsenek (1881. XXVI. 24. §. a.). Tehát a beépített háztelkek és az udvarok; a temetkezési helyek, tanítási czélokra szolgáló fa- és szőllőiskolák, isteni tiszteletre szánt épületek, illetőleg lakrészek; nyilvános tanintézetek, iskolák és kisdedovodák; lelkészi és tanítói lakások; gazdasági épületek és gazdasági cselédlakok; kórházak, szegénysorsu tanulók és szegények ellátására szánt épületek; kolduló szerzetesek kolostorai, a mennyiben mindezek a kérdéses czélra kibérelve, vagy más czélra bérbeadva nincsenek, halottas házak stb.

2. Illetékegyenérték-mentesek „a szentegyházak, imaházak s isteni tiszteletre szánt ingóságaik11 (hivat. törv. d. pont.)

Tehát az egyházi szerelvények, arany-, ezüst-nemüek stb. Továbbá ennélfogva isteni tiszteletre szolgáló ingatlanok építésére vagy javítására, továbbá ugyanazon czélra szolgáló ingóságok beszerzésére szánt hagyományok illeték-egyénérték alá nem tartoznak (765—1886. sz. és 1464—1890. sz. pénzügyi birós. határozatok.)

llletékegyenérték alá nem vonhatók oly alapítványok, melyeknek kamatjövödelme a templomok szükségletei, vagyis isteni tisztelethez szükséges gyertyák, tömjén stb. költségeinek fedezésére szolgál. (A m. kir. pénzügyi bíróság 4893—1885. sz. döntvénye.)

Nagyon természetesen illetékegyenérték-mentesek már az intézmény és törvény alapeszméjéből, szelleméből kifolyólag is a rendeltetésükre minden órában részben, vagy egészben felhasználható, elkölthető ipartökék.

3. llletékegyenérték mentesek

„Az oktatási, jótékonysági és kegyeleti czélokra rendelt alapítványok ingóságai s ily czélokra fennálló intézetek s egyletek ingó javai, amennyiben az alapszabályok szerint ezen vagyon az említett czéloktól el nem vonható.“ (hiv. törv. e) pont.)

Papnöveldék köztanintézeteknek tekintendők (670—1886 sz. P. b. h.) Általában jótékonysági és kegyeleti czélokra rendelt alapítványoknak és intézeteknek tekintendők a kórházak, árva és szegény ápoló intézetek, segélyegyletek stb.

E pont czimén illetékegyenérték-mentesek az egyházi, illetve plébániai s tanítói könyvtárak. (77.711 —1881. pénzügyminist, rendelet) ; továbbá a szent keresztek, szobrok, képek stb. felállítására és fenntartására szolgáló hagyományok és alapítványok ; az agg papok ellátására rendelt alapítványok ingó vagyona (1350—1889. sz. P. B.

H.), az ösztöndijalapitványok ingó vagyona (1410—1889. sz. P. B. H., a temetkezési egyletek ingó vagyona stb.

4. Az illeték egyenérték alól mentesek

A 22. §-ban említett javadalmak azon birlalói, illetőleg élvezői kiknek összes évi tisztajövedelmük, évi 400 irtot meg nem halad (hivat. §. f) pontja). Ezen pont a szerényebb tanítói javadalmaknál érvényesítendő.

5. Fontos még az, hogy az 1881. XXVI. t. ez. 25. §-a. illetőleg az 1868. 23. t. ez. 24. §-a értelmében a köztanintézetek azon ingatlan javak értékétől, melyek azoknak mint erkölcsi testületeknek kizárólagos tulajdonai, amennyiben közművelődési czélokra szolgálnak, habár nem is oly közvetetlenül mint maguk az éppen ezért egészen illetékegyenérték-mentes köztanintézetek, hitfelekezeti különbség nélkül csak felét fizetik a szabályszerű illetéki egyenértékűek.

6. A sz. mise-alapitványok illetékegyenértéki adókötelesek (539—1886. P. B. H.) Ezek bevallásánál különösen fel kell hívnom a figyelmet, nehogy minden megkülönböz-