Püspöki körlevelek 1893 (Szombathely, 1894)
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Ministertől. 5445. szám. Az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetén való segélyezéséről szóié 1891. évi XIV. t.-cz. alapján szervezett kerületi betegsegélyző pénztárak székhelye, sokszor távol esik a pénztárhoz tartozó területen levő egyes községektől. Szükségessé vált tehát, hogy a pénztár székhelyétől távol lakó tagok a járulékokat az igazgatóság által kijelölendő ott lakó bizalmi személynél fizethessék be, ki is a nála begyült összeget a kerületi pénztárba szolgáltatná be. A kerületi betegsegélyző pénztárak főleg azon irányban igénylik ily bizalmi személyek közreműködését, hogy a községbeli kisiparosok és kereskedők részéről az alkalmazottak után fizetendő csekély heti járulékokat az illető bizalmi személy összegyűjtené és időközönként — egy vagy két hetenként — a kerületi betegsegélyző pénztárhoz beszolgáltatná. Esetleg a kerületi pénztár az illető községben megbetegedett tagnak ellenőrzésével s az ezen tagnak járó táppénz kifizetésével is megbízhatná a bizalmi férfit. Minthogy kisebb községekben a néptanítók hivatali kötelességüknek elmulasztása nélkül teljesíthetik ezen teendőket s a részükre megállapítandó mérsékelt díjazással javadalmukat gyarapithatnák, úgy a tanítók, mint a betegsegélyző pénztárak érdekében kivánatos, hogy ott, a hol a tanítás sikerének koczkáztatása nélkül lehetséges, az elemi népiskolák tanitői a kerületi betegsegélyző pénztárak érdekében közreműködjenek, illetőleg, hogy az említett teendők végzését elvállalják. Az egyes tanítók megbízatása iránt majd a kerületi pénztárak igazgatóságai fognak intézkedni, szükséges azonban, hogy a felekezeti iskoláknál az illető felekezeti hatóság, állami és községi iskoláknál pedig a kir. tanfelügyelő Írásbeli engedélyét mutassák fel. Tiszteletid felkérem a főtiszt, Főhatóságot, hogy az előadottakhoz képest saját hatáskörében intézkedni s a tanitók részére szükséges Írásbeli engedélyeket minden egyes esetben külön megadni mélíóztassék. Megjegyzem, hogy mindig az illető pénztár igazgatóságának belátásától s a szükség beállásától fog függni, hogy mely községben bizassék meg a tanító az említett teendőkkel, ugyancsak az igazgatóság fogja megállapítani a díjazás nagyságát a fenforgó körülmények szerint az elvállalt teendők kisebb vagy nagyobb mérvéhez képest. Valamennyi főtiszt, egyházi Főhatóságnak. Budapest, 1893. évi április hó 25-én, Gf. Csáky s. k. Miheztartó tudomásul azzal közöltetik, hogy a tanító uraknak is tudomásukra hozandó, 1583. sz. Leirat, a tanítóknak a tankerületi betegsegélyző pénztárak körüli teendőkkel leendő' megbizhatása tárgyában. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Ministertől 533. ein. szám. Az ország északnyugati részeinek szarvasmarha állományában, több helyütt járványosán uralgó ragadós tüdölob betegség mielőbbi gyökeres kiirtása czéljából, legújabban alkotott 1893. évi II. t,-czikk végrehajtása tárgyában, van szerencsém a főtiszt, főhatóságot, nagybecsű közbenjárására felkérni. A földmivelésiigyi m. kir. minister úrral egyetértőleg ugyanis, különös súlyt fektetünk a lelkészek és tanitók közreműködésére, azon vidékeken, a hol a ragadós tüdölob betegség fellépése eddig észleltetett, és a hol ennélfogva az irtás eszközöltetik. Ezen vidékek a következők : Árva, Bars, Hont, Gömör, Liptó, Nógrád, Nyitra, Pozsony, Sáros, Szepes, Trencsén, Turócz és Zólyom vármegyék és Pozsony és Selmecz-Bélabánya sz. kir. városok területei A lelkészek és tanitók ugyanis különösen hathatósan támogathatják a kormánynak a tüdőlob kiirtására irányuló törekvését az által, ha úgy a szószékről, valamint az 1584. sz. Leirat, a szarvasmarha állományt veszélyeztető ragadós tüdőlob kiirtására irányuló törekvésnek. a lelkészek és tanitók által való támogatása tárgyában.
