Püspöki körlevelek 1893 (Szombathely, 1894)

2 téssel ellátott tanítók és tanítónők részére is a nyugdijkiszabásnál mindig 300 frt évi fizetés veendő alapul. 4. §. A szolgálatban az igényjogosultat utoljára megillető beszámítható java­dalmazás összegének megállapításánál számba veendők : «) a rendszeresített fizetés készpénzben ; ö) az előbbeni magasabb fizetés kiegészítéséül húzott kiegészítési (sze­mélyi) pótlék; c) a fizetéssel egyenlőnek tekintendő s nem kizárólag a hivatalos működés tartamára engedélyezett személyi pótlék ; d) a fizetés kiegészítő részét képező rendszeres korpótlékok, valarr ut a tanítóknak járó hasonló természetű tandijak, ez utóbbiak az utolsó öt év átlaga szerint számítva; e) a készpénzfizetést pótló vagy kiegészítő földilletmény jövödelme, a terménybeli járandóságok és egyéb szolgálmányok tiz évi átlag szerint számítandó helyi értéke. Ellenben természetbeni lakás, lakbér, a rendszeresített javadalmazás kiegészítő alkatrészét nem képező kegyúri adomány, helyi vagy drágasági pótlék, iskola fűtésére szolgáló fajárandóság, irodai átalány, segéd tartására szolgáló javadalom a végellátás összegének kiszámításánál nem veendő figyelembe. 5. §. 1 avugdijra jogosítottnak felesége férje halála esetén évenkinti rendes özvegyi segélyt kap, ha férje legalább tíz beszámítható éven át szolgált és legalább egy éven át élt vele házasságban. Az özvegyek segélypénze 300 forintnak, illetve az elhalt férj legutolsó beszámítható fizetésének 600 írtjáig ennek 50y/0 át, a 600 frtot meghaladó rész után pedig 20°/0 át teszi, mely segélypénz a férj halála napjától számított fél év múlva tétetik folyóvá, melyből az özvegyen maradt nő nem csak saját gyermekeit, hanem elhalt férjének előbbeni házasságából származott gyermekeit is ellátni tartozik. 6. §. A nőtanitók a férfitanitókkal az ellátási igény elbírálásánál úgy a jogok, mint a kötelezettségek tekintetében egyenlőknek tekintendők. A férj azonban neje után annak 3 havi fizetésével, illetve ha nyugdíjas állapotban halt el, 3 havi nyugdijával felérő temetkezési járulékon kívül semminemű részeltetésre igényt nem tarthat, 7. §. A nőtanitó saját alkalmaztatása után őt megillető nyugdíjra vagy vég­­kielégítésre az esetben is tarthat igényt, ha férje még életben van, vagy utána külön ellátást élvez s folytonos ellátását akkor is megtartja, ha férje után később részesül csak ellátásban, vagy ha újra férjhez megy. 8. §. Ha az özvegy í nya segélypénzt húz, akkor gyermekei fejenkint az anyát megillető ellátásnak i/6-át kapják. A gyámpénzek valamennyi gyermekre eső összege azonban az özvegyi ellátás összegét meg nem haladhatja. A nőtanitó árvái, minthogy atyjok az 5. §-ban foglalt korlátozás folytán özvegyi ellátásban nem része­sülhet, szülőtlen árvákul tekintendők és róluk az alább következő §. értelmében kell gondoskodni oly módon, hogy az árvagyámpénz alaptételének kiszámítása akként esz­­közlendő, mintha az atyja özvegyi ellátásához igénynyel bírna. 9. §. A teljesen szülőtlen árvák, hacsak egyik szülőjük működött a tanítói pályán, fejenként a fentebbi §. értelmében számítandó gyámpénzen fölül még 25 frtot kapnak ; ha mind a két szülőjük tanító volt, úgy mindenik szülőjük után külön-külön számítandó gyámpénzen kívül még 50 frtot nyernek. A teljesen szülőtlen vagy vagyon­talan árvák az őket megilletendett gyámpénz fejében 3 éves koruktól kezdve árvahá zakban neveltetnek, úgyszintén azon vagyontalan árvák, kik teljesen szülőtlenekül tekintendők, mivel egyik szülőjük házassági elválás, vagy valami saját hibája miatt özvegyi nyugdiját elvesztette, vagy ilyet nem is nyert, utóbbiak azonban csak az esetben, ha életben maradt szülőjük kérelmezné, vagy ha az 1868. XXXVIII. t.-cz. 4. §-a értelmében gyám kirendelés szüksége forogna fenn, vagy ha az életben maradt szülő magaviseleté miatt az illetékes hatóság az árva érdekében kívánatosnak tartaná. Az ily árvák gyámpénze neveltetésük tartama alatt a nyugdíjalapból az illető árvaház javára szolgáltatik ki. E czélnak megfelelő árvaházak létesítésére és ezek fentartási költségeinek fedezésére az országos tanítói nyugdíjalap rendkívüli jövödelmei és annak előre nem látott bevételei fordítandók. Kellően indokolt esetekben a vallás- és közok­tatásügyi minister kivételesen megengedheti, hogy a teljesen szülőtlen árva eltartása

Next

/
Oldalképek
Tartalom