Püspöki körlevelek 1892 (Szombathely, 1893)
5 — lósitható meg, hogy a törvény üdvös eredményre vezessen, másfelől a munkásoknak helytelen irányban való kizsákmányolása és felhasználása elől is elvonható lesz a talaj azáltal, hogy a munkások tanuláshoz, hasznos szellemi foglalkozáshoz és nemesebb szórakozáshoz szoktattassanak. Ezen nemcsak közgazdasági, hanem culturális és erkölcsi tekintetben is nagyfontosságú czél megvalósításában leginkább a társadalmi tevékenység van hivatva közreműködni. A fentebbiekben vázolt nagy feladatok és czélok gyakorlati megoldási módozatainak megkeresése vezettek ahhoz, hogy a magyar kir. kereskedelemügyi Minister Úr velem egyetértőleg egy értekezletet hivott össze, mely a munkások művelése, szellemi foglalkoztatása, erkölcsi nevelése és nemesebb irányban való fejlesztése érdekében szükséges teendőket megbeszélte és megállapította. A megbeszélt intézkedések részletes és gyakorlati keresztülvitele az úgyneve zett „Vasárnapi bizottság“ feladata lesz, amely végrehajtó bizottságban képviselve lesznek mindazon tényezők, melyek ez irányban hivatva vannak közreműködni. E bizottsági működés kezdetben csakis a fővárosra terjed ki és csak akkor, ha majd több anyagi eszköz és némi tapasztalatok fognak már rendelkezésre állani, fogja folytatni tevékenységét a vidéki nagyobb városokban és esetleg egyéb nagyobb ipari telepekkel biró helyeken. De bármely mértékben igyekeznék is a vasárnapi bizottság a maga elé tűzött feladat megvalósítására, az még mindig nem lesz teljesen kimerítve s a munkások művelése, vallásos és erkölcsi nevelése körül fontos feladat jut a vallásos felekezeteknek is, melyeknek ez iránybani buzgó tevékenységét nélkülözhetlen szükségesnek tartjuk. Mindezekre való tekintettel tehát tisztelettel kérem a Főhatóságot, méltóztassék saját hatáskörében is és a rendelkezésére álló tényezők kellő felhasználásával oly intézkedéseket, pl. délutáni felolvasásokat stb. életbe léptetni, amelyek a munkásoknak vallás-erkölcsi nevelését, jobb érzelmeik kifejlesztését s általában lehető művelődésüket előmozdítani hivatva lennének. Eddig úgyis az volt a panasz a vallásfelekezetek részéről, hogy az iparos osztályokat és munkásokat a szakadatlan munka és az anyagi érdek annyira lekötik, hegy valláserkölcsi nevelésükre nem marad idő. A törvény most már gondoskodott ezirányban, amennyiben a fizikai munka tekintetében bizonyos pihenőt rendelt. Az egyházi hatóságok feladata most már, hogy azt az időt, melylyel az iparos és a munkás szabadon rendelkezhetik, használják fel ' azon nagy és nemes célok érdekében is, melyeknek szolgálata az egyház hivatását képezi. Budapest, 1892 február hó 13. Gr. GSÁKY sk. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministertől. 571, ein. szám. Hazánk méhészete szép és örvendetes fejlődésnek indúlt, és mindazonáltal épen azoknál nem honosúlhat meg, akik azzal leginkább foglalkozhatnának. Szegényebb sorsú lelkészek, néptanítók, erdő- és gátőrök ugyanis nem foghatnak az okszerű méhészethez, mert nincsenek azon helyzetben, hogy méhest tudnának berendezni. Azon czélból tehát, hogy egyfelől a méhészet az országban nagyobb kite r jedést nyerjen és hogy másfelől a szegényebb sorsú honpolgárokon segítve legyen, az 1080 sz. Méhesek fölállítására és berendezésére nyújtandó állami, kamat nélküli, törlesztési köl' csönről szóló miniszteri in' tézvény.
