Püspöki körlevelek 1892 (Szombathely, 1893)
. II. A szombathelyi egyházmegye Krisztusban kedves Hiveinek Istentől áldást! Midőn e főpásztori levelemet intézem hozzátok, Krisztus drága szent vérével megváltott katholikus Híveim, lelki szemeim előtt az Úr Jézus dicsőséges föltámadásának nagy napja vagyis a húsvéti szent ünnep lebeg. E magasztos nap az, melyet Nagy sz. Hergely minden ünnepek ünnepének, sz. Leo minden más ünnepet felülmúló legjeleső ünnepnek, és nazianzi sz. Gergely a napok királyának nevez, és amely csakugyan az anyaszentegyház bölcsőjétől fogva egész a mai napig mindenkor és mindenhol a keresztényeknek legszentebb ünnepe, legfőbb öröm- s hálanapja volt; és ez igen természetes, mert az Úr Jézus föltámadása egész keresztény katholikus hitünknek sarkigazsága és alapja, amelyből minden kétséget kizárólag bebizonyítjuk Jézus Krisztus Istenségét, levezetjük tanításának isteni eredetét, bevitatjuk az általa alapított anyaszentegyháznak hibázhatlanságát és kimutatjuk, hogy a katholikus hit az egyedül igaz, üdvözítő hit, mely az Úr Jézus Istenségével kezeskedik nekünk arról, hogy van örökélet és hogy mi is mindnyájan föltámadunk. Nagy és jelentőségteljes ünnep tehát Krisztus Urunk dicsőséges föltámadásának emléknapja, a húsvéti szent ünnep; melynek méltó s üdvös megünnepléséhez illő, sőt szükséges előkészülnünk ; azért a mindenről szorgosan gondoskodó anyaszentegyház a húsvéti ünnep elé mint előkészülési időt rendelte a negyvennapi böjtöt, melynek czélja és rendeltetése abban áll. hogy ezen időszak alatt minden lármás mulatság- és vigalmaktól gondosan tartózkodva gyakrabbi ájtatos ima, Jézus keserves kínszenvedéséről való elmélkedés, böjtölés és alamizsnálkod is által bűnös életünknek megjavítására törekedjünk; amit világos szavakkal követel is tőlünk az anyaszentegyház, midőn parancsainak negyedik pontjában határozottan meghagyja: „Bűneidet minden esztendőben az egyházi embernek meggyónjad és legalább Husv/t táján az Oltáriszentséget magadhoz vegyed.“ Mintha azt mondaná: Használd fel a böjti szent időszakot egyetlen halhatatlan lelkednek megmentésére; mert nem tudod, meddig élsz, de azt igenis tudod, hogy bűnökkel a mennyországba nem juthatsz; azért vizsgáld meg lelkiismeretedet, bánd
