Püspöki körlevelek 1890 (Szombathely, 1891)
6 Elnök ur ama megjegyzése után, hogy e kérdés már néhány év előtt is fel lön vetve, sőt jegyzőkönyvileg a nm. püspöki kar elé terjesztve a nélkül, liogy rá válasz adatott volna, a bizottság a kérdést mellőzi. 15. Olvastatik a rozsnyói kát., tanító egylet levele, melyben az előző évek szerint újból 20 frtot ajánl fel az alap czéljaira, a nélkül mégis, hogy ez összeg állandó fizetésére kötelezné magát. A bizottság örömmel veszi tudomásul a nemes cselekedetet. 16. Olvastatott az érsekujvári gyűjtő bizottság abbeli kérése, hogy a bizottsági ülések jegyzőkönyvei egész terjedelmükben közöltessenek a lapok utján. A bizottság készséggel elhatározza e kérés teljesítését és Tormássy János felszóllalására kimondja, hogy az egri „Népiskolai Tanügy', a soproni „Népiskolai Lapok“ és a budapesti „Népnevelő“ kapják meg a jegyzőkönyveket 17. Olvastatik egy levél, mely kérdést tesz az iránt, szerezhető-e segélyre és ösztöndíjra jogigény az öt évre járó 2 frt 50 kr. egyszerre történő lefizetése által ? A bizottság tagadólag válaszol s az alapszabályok változatlan fenntartása mellett nyilatkozik; mert nemcsak arról van szó, hogy az összeg befizettessék, hanem hogy valaki huzamost) időn keresztül lelkes tagja legyen az intézménynek. 18. A tárgysorozat ki levéli merítve, elnök ur a netáni indítványok előadására kéri fel a bizottságot. Erre szót emel Medveczky Ede és hosszabb lelkes beszédben a mellett harczol, kérné fel a bizottság a nm. püspöki kart, tenné a tanítókra nézve kötelezővé azt, hogy a „Segélyalap“ tagjaivá legyenek. Dr. Roszival csatlakozik a jelzett nézethez, mig Begovcsevics Róbert ellenzi azt, mivel az alapszabályok módosítását látja benne. Örömmel hallaná azonban a bizottság abbeli határozatát, hogy kéressék fel a nm. püspöki kar, méltóztatnék ez alap támogatását a legmelegebben ajánlani a tanítóknak s őket a belépésre buzdítani. Meszner István a mellett szól, hogy ily értelemben kéressék fel a nm. püspöki kar. Békessy János és Tormássy János a kötelezővé tétel kérése mellett szóknak. Dr. Walter Gyula szintén oda nyilatkozik, hogy csak kéressék meg a nm. püspöki kar az alap minél melegebb ajánlására. A bizottság tagjai e szerint nagyon meglevén e pontra nézve oszolva, elnök ur szavazatra bocsátja a kérdést. A szavazás szerint aztán kimondja, hogy a bizottság nagyon óhajtja ugyan, hogy minden kath. tanító tagja legyen az alapnak, mindazáltal csak a nm püspöki kar legmelegebb ajánlatáért esedezik arra nézve, hogy a tanítók tömegesen lépjenek ez alap kötelekébe. Más indítvány nem lévén, elnök ur az ülést délután 2 órakor a legszivélyesebb szavakkal zárta be. Kelt az „Orsz kath. tanítói Segélyalap“ központi bizottságának Budapesten 1890. évi augusztus hó 26-án tartott üléséből. Márkus Gyula sk. a közp. bizottság elnöke. Jegyezte : Dr. Walter Gyula sk., a közp . bizottság jegyzője. Ä) MAGYARORSZÁGI LAT. ÉS GÖR. SZERT. ROM. KATH. TANÍTÓK SEGÉLYALAPJA VAGYONÁRÓL A KEZELŐ EGRI FŐKÁPTALAN ÁLTAL BENYÚJTOTT, FELSŐBB HELYEN PEDIG FELÜLVIZSGÁLT ÉS HELYESNEK TALÁLT 1889. ÉVI SZÁMADÁS KIVONATA. 2510. Az orsz. kath. A tanítói segélyalapnak 1889. évi számadás kivonata. Vagyonállái 1888. év végén. °TMlr- ére 1. 5°/0-kal kam. magyar járadékkötvényekben (névérték szerint)................. 40000 — 2. 5°/0-kal „ „ vasúti kötvényekben „ „ ................. 720 — 8. Egységesített osztr. államkölcsönkötvényekben „ „ .................. 1100 — 4. 6 drb. bazilika sorsjegy ä 8.50..................................................................... 51 — 5. Magán kötelezvényen.....................................................................,................. 50 — 6. Takarékpénztáraknál 5°/0 kamatra tőkésítve................................................. 24000 — 7. Készpénzmaradvány........................................................................................... 2794 98 összesen . . 68715 98
