Püspöki körlevelek 1878 (Szombathely, 1879)
13 vett tőke 1 százalékát a jótállási alap javára ott hagyni tartozik, mely összeg azonban neki akkor, midőn kölcsönjét teljesen visszafizeti, időközi 5°/0 kamataival együtt kifizettetik és d) az egyesületnek a vele szövetségbe lépett egyleteknél és vidéki pénz- s hitelintézeteknél künnlevő és általuk biztosított követelései. A tartalékalap képzésére és nevelésére szolgálnak: a) az alapítók által tett alapítványok, azon összeg erejéig, mely tettleg befizetve, vagy az alapszabályok szerint biztosítva van; b) az egyesület üzletforgalma által eredményezett tiszta jövedelem, azon résznek levonásával, mely az alapszabályok értelmében földmivelési s egyéb közczélok előmozdítására fordítandó; e) egyéb jövedelmek. A tartalékalapnak azon kívül, hogy az egyesület által elvállalt kötelezettségek biztosítására szolgál, czélja még jövedelméből az üzleti költségeket a lehetőségig fedezni, mi által azt akarja elérni, hogy a jelzálog-kölcsönök kamatlábát, valamint az adósoktól kölcsöneik kezeléséért a szedendő költségek százalékát mindinkább lejebb szállítani, azután a szövetséges egyletek oly rendes tagjait, kik elemi csapások által Ínséges állapotra jutottak, kölesönökben, esetleg segélyadományokban részesíteni. A jelzálogul lekötendő földbirtokok becsértékének megállapításánál az egyesületnek mértékül, tájékozásul a következők szolgálnak, u. m.: a tiszta földadó (a pótlékokat ide nem értve), továbbá a kataszterben foglalt jövedelem, s ezen kívül a szövetséges egyletek véleménye és más egyéb adatok. A központi egyesület rendszerint első helyen való betáblázásra ad kölcsönt. A kölcsönkérő azonban kérheti az egyesülettől, hogy a jószágára bekebelezett összes adósságait fizesse ki, a menynyiben ez a neki engedélyezett kölcsönöszszegből sikerül. Az állam által engedélyezett jelzálog-kölcsönök alapján kibocsátott záloglevelek értékesítéséről maga a központi egyesület gondoskodik, a kölcsönt magát készpénzben szolgáltatja ki. A kölcsön visszafizetése azonban nem csak készpénzzel, hanem az intézet zálogleveleivel is teljesíthető, melyek teljes névszerinti értékben számítva fogadtatnak el. A zálogleveleknek törlesztési czélokra való megszerzéséhez, maga az egyesület nyújt segédkezet adósainak. Az alapszabályokban megszabott módon visszatérítendő alapítványi összegen kívül az alapítók az egyesületi vagyonhoz, üzlethez, vagy üzletrészekhez soha, semmi ürügy alatt jogot nein tarthatnak, az iránt igényt nem támaszthatnak. III. A mezőgazdasági előlegegyletek. Ezen egyletek területköre egy vagy több városra vagy községre terjedhet. Tagja lehet az egyletnek a területkörén lakó feddhetetlen, józan életű minden honpolgár, a ki magát a vidék viszonyaihoz képest megállapított törzsbetételi tőkének egyszerre, vagy havi, heti apró részletekben az egylet pénztárába leendő befizetésére és ez által sajáttőke gyűjtésre kötelezi. Az egyleti tagok zömét földbirtokosok, mezőgazdák, haszonbérlők, iparüzők és munkások képezendik; kívánatos azonban, hogy az egyletbe a vidéken lakó lelkészek és honoratiorok is belépjenek, kik, mint az alsóbb néposztályok hivatott és jóakaratu vezérei, az egylet életbeléptetésére, megindítására és kedveltetósére legtöbbet tehetnek, annak vezetésére közremunkálni leginkább képesek. Az egyletek czélja s feladata oda hatni, hogy tagjait egyfelől apró betételek által sajáttőke gyűjtésre, s ekkép takarékosságra s munkásságra ösztönözze; másfelől azokat olcsó hitelben részesítse; nevezetesen nekik mezőgazdaságuk vezetésére forgalmi tőkét, és rendkívüli szükségleteik fedezésére segélykölcsönkép rövidebb idejű visszafizetés mellett földbirtokra, szőllőkre, mezőgazdasági termesztményekre, kezesség mellett még személyes hitelre is előlegeket nyújtson, esetleg azok számára közvetitóse által hosszabb idejű törlesztésre az egyesület központjától jelzálog-külcsönöket szerezzen. Az előlegegyletek önálló testületek, és mint ilyenek külön alapszabályokkal s czéggei, nem különben szabad üzletmüködési körrel bírnak. Az alapszabályokra nézve azon minta szolgál vezérfonálul, melyet a központi egyesület a kereskedelmi törvényben a szövetkezetekről foglalt határozatok értelmében kidolgozott, mely mintaalapszabály azonban az egyletek által a vidékeik helyi viszonyaihoz képest módosítható. A mezőgazdasági előlegegyletek mielőtt kölcsönt adnának, vagy azt közvetítenének, mindenkor megfogják bírálni, vájjon a külcsönkérőnek a kért kölcsönösszegre csakugyan és pedig mezőgazdasága érdekében valóban szüksége van-e? Miután az egyletek érdekében áll egy szilárd, nagy hitelt élvező központtal bírni, a melyből nem csak tagjaik részére hosszú idejű törlesztési kölcsönöket kaphassanak, hanem tőkehiány esetén saját hitelezéseikre tőkét
