Püspöki körlevelek 1876 (Szombathely, 1877)

26. §. A tanítói pályáról le lépett s átalában nyugdij-jogositottságukat elvesztett szülök árvái nem tarthatnak igényt segélypénzre. Az illetékes hatóság (11. §.) által hasonlóul megvonható a segélypénz az illető árva súlyos erkölcsi kihágása úgy erkölcstelen élete miatt, sőt feltétlenül megvonandó az, ha az illető bűntény miatt bírói ítélettel sujtatott.

IV. A nyugdíj- és gyámpénzíár jövedelmei.

27. §. A nyngdij- s gyámpénztár jövedelmeit képezik:

a) a nevelők, óvók s tanítók (illetőleg nevelőnők s tanítónők,) valamint az iskolafentartók egyszer mindenkorra teendő befizetései;

b) a nevelők, tanítók és a fentartók évenkénti befizetései;

c) az alapitó levelek értelmében e czélra fordítható közalapok jövedelmei s egyéb a jelen törvényben rendelt bevételek ;

d) e czélra ajándékozott, vagy hagyományo zott, akár adományozott tőkék jövedelmei végre;

e) az állampénztárból adandó évi pótlék.

28. §. Egyszer-raindenkorra köteles a nyugdíj-, özvegy-, árvagyámpénztárba fizetni:

1) az, ki tanítói (óvói) állomásra első Ízben alkalmaztatik, ezen alkalmazásban részére biztosítót teljes nyugdij-összeg 5%-át;

2) az, ki szolgálata közben oly állomásra lép elő, mely számára magasabb nyugdíj-összeget biztosit, az előbbi és újabb legnagyobb nyugdijösszeg között lévő különbözetnek 50°/0-át;

3) az országos tanítói nyugdíj-pénztár terhére nyugdíjazott minden oly óvó és tanító, illetőleg óvónő és tanítónő, kinek gyámpénzre jogosított felesége vagy gyermeke van, nyugdíjaztatásakor a nyert nyugdíjnak 2#/#-át;

4) minden iskola-fentartó akár egyházi, akár polgári község, akár más testület vagy magános 10 fritot ak'kor, midőn az általa fentartott iskolának egy tanítója vagy n y ug d i j azt a ti k, vagy szolgálat közben meghal s gyámolitandó özvegyet vagy árvát hagy maga után.

29. §. Egész szolgálata tartama alatt évenként köteles fizetni:

■ í • '

1) minden óvó, segédtanító s elemi rendes tanító (illetőleg tanítónő) a számára 40 évi szolgálat után biztosított nyugdijösszeg 2%-át vagyis 6 frtot;

2) minden felső nép- és polgári iskolai rendes tanító s átalában mindenki, kinek nyugdija 40 óv alatt 400 írtig emelkedhetik, ezen összeg 3%-át vagyis 12 frtot;

4) mindenki, ki nyilvános óvodai vagy népoktatási nyilvános tanintézetet közvetlenül (habár államsogélylyel) tart fenn, legyen az akár polgári, akár egyházi község, akár társulat, akár más testület vagy egyén az általa fentartott intézetben alkalmazott mindegyik úgy segéd, mint ideiglenes vagy rendes tanítóért külön-külön 12 frtot még akkor is, ha a,z állomás esetleg nincs be töltve.

30. §. A 28. és 29. §§-ban rendelt befizetések a községi adóval együtt szedetnek be, illetőleg a tanítók fizetéséből vonatnak le s az illető egyházi vagy egyéb pénztárból fizettetnek a községi a dó pé nzt árba.

31. Az országos közös nyugdíj s gyámpénztárhoz a fentebbi 28. és 29. §§-ban rendelt hozzájárulás alól saját kiván'alukra felmentetnek azon óvoda vagy iskola fentartói (valamint az általuk fentartott intézetben alkalmazott tanítók is), kik kimutatják s illetőleg kötelezik magukat:

a) hogy tanítóiknak legalább is annyi s oly mérvű nyugdijat és gyámpénzt biztosítottak, mint a minőt azok jelen törvény 9., 15. és 19. §§-ai értelmében nyernének;

b) hogy tanítóik a nyerendő nyugdíj s gyámpénz arányában nincsenek nagyobb mérni befizetéssel terhelve, mint mennyit a jelen törvény róna rájuk; végre

c) hogy az ő intézetükbe más nyilvános intézetből átlépő s jelen törvény értelmében az országos nyugdij-pénzátrból nyugdíjra s gyámpéuzre jogosított tanítóknak mindazon szolgálati éveit beszámítják, melyek a jeleu törvény értelmében is beszámíttatnának.