Püspöki körlevelek 1874 (Szombathely, 1875)

Kelt Szombathelyen, 1874. évi máj. 18. ■ • 831. V. K. I« A vallás és közoktatási in. kir. ministerium f. évi april 28-ról 6991 sz. a. kelt leira­tával közié velem a m. kir. honvédelmi ministeriumuak 8299. számú intézvényét, melyben egy leg­közelebb felmerül eset alkalmából a katonák uősülhetése iránt érvényben 'álló rendeletek minden kételyt kizárólag kimerítően megmagyaráztatnak. A szóban levő felvilágosítás így hangzik: .Azon katonáknak, kik tettleges szolgálatban vannak, (bármely korosztályban legyenek is) nösülhetésük végett az illetékes hadkiegészítési parancsnokság engedélyére, van szükségük, anélkül meg nem eskethetők. Ezen osztályba tartoznak a védtörvény végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 90 §.-nak 4. pontja szerint a besorozott, de még tettleges szolgálatra be nem hivott ujonczok is, korosztályukra való tekintet nélkül. A huzamosb időre, azaz n behivatásig szabadságolt katonák korosztályának számí­tására semmi befolyással sincsen azon körülmény valljon mikorsoroztattak be katonának? eszerint ezek azon naptári év deczember 31-e után, .melyben életük 22-ik évét betöltötték, vagyis a III. korosz­tályból kiléptek, engedély nélkül megeskethetők. Ami azonban a szabadságom és tartalékos katonákra nézve a védtörvény 53. szakaszában s az erre vonatkozó imént hivatott felvilágosításban mondatott, csakis az említett minőségű t. i. a huzamosb időre szabadságolt katonákra irányadó, — de a tettleges szolgálatban levő. valamint a rö­vid (határozott) időre szabadságolt katonákra és besorozott ujonczokra nem alkalmazható; mert ezek tettleg katonai hatóság alá tartozván, nősülési tekintetben nem korosztályuk, hanem katonai állásuk a döntő minőség, következőleg bármely korosztályban legyenek is katonai szolgálatban, számukra, hogy nősülhessenek, katonai hatósági, a tettleges szolgálatban levő honvédeknek pedig hon véd hatósági en­gedélyre van szükségük. Engedély nélkül nősülhetnek csupán korosztályuknál fogva : A sorozó bizottság által mindenkorra hadképtelenekül elismert és az állítási lajstromból ki­törlendőknek határozott egyének, úgyszintén a be nem sorozott, azonban a harmadik korosztályból már kilépett hadkötelesek, továbbá azok, kik mint harmad korosztálynak az ujonczállitó bizottság által felmentettek. A huzamosb időre szabadságolt és tartalékos katonák, úgyszintén a szabadságolt honvédek, ha már a harmadik korosztályt túlhaladták, bármikor soroztattak is be. Az oly vámkötelesek, kik még a hadköteles korba, vagyis életkoruk 20-ik évébe nem lép­tek, azokkal együtt, kik a hadköteles kor harmadik osztályát még túl nem haladták és be nem so­roztattak és a védtörvény 44-ik §-a szerint kijelölt osztályba tartoznak, csakis polgári hatósági en­gedély mellett nősülhetnek. A huzamosb időre szabadságolt s tartalékos katonák és honvédek, ha még a harmadik kor­osztályt át nem lépték, a hadkiegészítési kerületi, illetőleg honvédcsapat parancsnokságtól nyernek nősülési engedélyt. A besorozott ujonczok behivatásuk előtt is, továbbá a tettleges szolgálatban álló katonák és honvédek, végre a rövid időre szabadságolt katonák, korosztályaikra való tekintet nélkül, ha nősülni akarnak, csak katonai, illetőleg honvéd parancsnoksági engedély mellett eskethetők meg. Az első és második korosztálybeli póttartalékosok részére a polgári, az állandó póttarta­lékba áthelyezett egyének részére pedig az illető hadkiegészítési parancsnokság adja a nősülési en­gedélyt Amennyiben a harmadik korosztályt túlhaladták, ezek is engedély nélkül összeeskethetők. Végül inegjegyi ztetik, hogy a korosztályok számítása tárgyában a védtörvény 3-ik és annak végrehajtását tárgyazó utasításnak szintén 3-ik szakaszában, 1872 évi 38966. számú iutézvényemben foglalt határozat az irányadó, minélfogva a harmadik korosztály nem az életkor 22. éveinek betöltése napján végződik, hanem általában azon naptári év deczember 31-én, melyben a hadköteles életkora 22. évét betöltötte.“ Miről Kedveltségieket miheztartás czéljából értesítem. II. Újabban több esetben, nevezetesen halálozások alkalmával azon szomorú tapasztalást kelle tennem, hogy a lelkészi hivatal átvételekor a templompénzek, ájtatos alapítványok, felszerelési tárgyak, számadások stb. a legnagyobb rendetlenségben találtattak. Miután minden plébánost letett esküje kötelez arra, hogy az egyházi ingó vagy ingatlan vagyont minden részeiben fentartaui, azt híven és lelkiismeretesen megőrizni fogja, sőt az elidegenített egyházi vagyont tőle tel bétől eg vissza szerezni törekedik : a fentebb jelzett visszaéléseket, és vétkes hanyagságot azon sulyös felelőség érze­tében, mely az egyházi vagyon sértetlen fentartása tekintetében reám nehezedik, tűrnöm nem lehet. Ugyanazért megújítva boldog emlékű elődeim által a fő pásztori oktatásban (II. Rósz. 2. fej.) kiadott s jelenleg is érvényben levő rendeleteket, szigorúan meghagyom Kedveltségiek­nek, hogy a templomok vagyonáról, valamint az ájtatos alapítványokról minden plébániában szabály­­szerű jegyzőkönyveket vezessenek, és a szóban levő vagyont lelkiismeretesen és pontosan kezeljék ; a kér. espereseknek pedig személyes felelősség tertíe alatt ezennel kötelességökké teszem, hogy az évi számadások megvizsgálásánál teljes szigorral járjanak el, eljárásukat a plébániai leltár, mise, iskola, kereszt s egyéb alapítványokra is mindenkor kiterjeszszók, a kezelést kellőleg ellenőrizzék s hol netán hiányokat észlelnének, aziránt hozzám eseiről-esetre azonnal jelentést tegyenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom