Püspöki körlevelek 1870 (Szombathely, 1871)
Kelt Szombathelyen Boldogasszony-hava 25-én 1870. 186. II. K. A népiskolai közoktatásról szóló 1868-ik évi 38. t. ez. jogot ad ugyan minden hitfelekezetnek, tehát egyházunknak is arra, hogy eddigi iskoláit saját költségén fentarthassa, a körülményekhez képest újakat állíthasson, azonban mind a tanítók alkalmazására, mind a tanrendszer- és könyvekre nézve maga intézkedhessékegyúttal azonban a föltételeket is megszabja, melyeknek teljesítésétől a felekezetek ezen jogát függővé teszi elannyira, hogy ha a felekezetek a megszabott feltételeknek a kormány által teendett háromszori intés után sem felelnének meg, a kormány a felekezeti iskolát bezárathatja. Azáltal tehát, ha valamely létező felekezeti iskolának további fentartása elhatároztatik, a felekezet teendőinek csak egyrésze van teljesítve, az iskola jövője a felekezeti jelleg puszta kimondásával nincs biztosítva. Ha iskoláink fenállását biztosítani akarjuk, a törvénynek mind az iskola épületet és annak fölszerelését, mind a tananyagot s annak rendszeres előadását, mind végre a tanító képességet és ellátását illető rendeletéit teljesítenünk kell, különben iskoláink léteiét koczkáztatnók s igazolnék az ellenünk hangosan kimondott azon vádat, hogy az iskolaügy sikeres vezetésére sem képességgel, sem buzgalommal nem bírunk. Ugyanazért főpásztori súlyos felelősségem érzetében komolyan figyelmeztetem a megyémbeli t. lelkész urakat, hogy az iskola ügyben, az őket is terhelő felelősség öntudatában, szent hivatásukhoz képest lankadatlan buzgalommal eljárni, és ez által az egyház és haza jogos követeléseinek s az én reményteljes főpásztori várakozásomnak megfelelni törekedjenek. Fele utón megállapodni s azután semmit sem lendítve jajveszékelui, kényelmes lehet, de hivatását átérző paphoz épen nem illő. Tenni, hatni, akadályok és nehézségektől vissza nem rettenve, az iskola-ügy körül buzgó munkásságot kifejteni, eczélra időnket és filléreinket is teljes készséggel odaáldozni, ez az ami az egyházi rend tagjaihoz illik, ezt várja tőlük az egyház, a haza, az emberiség; ez az ami által a papság jóakaróinak rokon,szén vét biztosíthatja, ellenségeit, legkönnyebben lefegyverezhoti. Ha az iskola az egyház leánya, úgy kell gondozni s ápolni e leányt, hogy az anyának dicsőségére és örömére váljék. Ha az iskola a templom előcsarnoka, oly állapotba kell e csarnokot helyezni, hogy a vallás- erkölcsileg kimivelt növendékei önnön szivök édes vonzalma által vezettessenek a templomba. A jó lelkipásztor mértékét az én szemeimben azon pap üti meg, ki az iskolát igazán szereti, annak ügyét melegen felkarolja s a serdülő nemzedék értelmi és vallás-erkölcsi kiképzésére fordított munkásságának gyümölcseit felmutatni tudja. Emlékeztetem a t. lelkész urakat a volt káptalani Helynök ö méltóságának in. é. böjtmás hó 12-én 320 sz. a. kibocsátott rendeletére, és ezennel újólag meghagyom, hogy az iskola székeket amennyiben még felállítva, nem volnának, haladék nélkül felállítsák, azokat okos útmutatással vezéreljék s engem az ügy állásáról legkésőbben jövő mart. 15-ig mulaszthat,lanul értesítsenek. Különösen felkérem az esperes urakat, hogy mint kerületeik tanfelügyelői, e tisztjükben szorgalommal eljárjanak, s engem az itt, ott netán tapasztalható mulasztások és nehézségek felől minden személyes tekintetek mellőzésével idején és kimerítően tudósítsanak. A tettleges katonai szolgálatra nem kötelezett népiskolai tanítók, és az életidejük huszadik éve előtt a hadseregbe beállott önkénytesek nősülése iránt több helyen kétség támadván, a valláss oktatásügyi m. k. ministeriumnak múlt évi deczember 27-én 23309 sz. alatt kelt intézvénye értelmében tájékozásul s kellő tudomás végett kedveltségieket a következőkről értesítem: Miután az 1868-ik évi XL. tör. ez. 27. §. mely azt, rendeli, hogy „a népiskolai tanitó-jelöltek s tanítók a hadseregbe (hadi tengerészeihez) vagy a honvédségbe történt besoroztatásuk után, a népoktatást legkevésbé akadályozó időszakban, nyolez hót alatt, katonailag kiképezendők, azután szabadságolandók, és béke idején ezenfelül csak az időszaki fegyvergyakorlatokban való részvétre szoritandók,“ azokat a hadsori szolgálat alól mindenkorra nem mente fel, csupán béke idejére: ugyanazért azok házassági ügyeikben ép úgy mint más szabadságos katonák a hivatolt tör. ez. 44. §-ában megirt rendszabály alá tartoznak és mindaddig, mig a harmadik korosztályból ki nem léptek a honvédelmi m. kir. ministerium engedélye nélkül nem nősülhetnek. A hadseregbe beállt önkénytesek pedig, ha tettleges szolgálati idő eltöltése után, mint sorhadtartalékbeli katonák huzamosb időre szabadságra bocsáttattak, nősülós tekintetében a törv. ez. 53. §-ban foglalt szabály alá esnek, és ha a harmadik korosztályt meghaladták felsőbb engedély nélkül házasodhatnak. A negyvennapi szent böjt közeledtével a böjtök lelkiismeretes megtartása iránti atyai intelmeim mellett, tekintve, hogy némely különben lelkűk üdvére gondos s az egyházi törvényekhez ragaszkodó hívek körülményeiknél fogva a böjtöt felsőbb kötelmeik megsértése nélkül nem tarthatják meg, ezek szükségén segítendő 0 Szentsége IX. Pius Pápától 1869-ik évi Nov. 21-én nyert hatalom erejével, mely következőleg hangzik: „ Felmentvény t adni, midőn szükségesnek látszik, a hús-, tojás- s tejből készült eledelekre böjtök idején, s a negyvennapi böjtben“, megyém plébánosait s plébános-helyetteseit felhatalmazom, hogy a hús eledelekre alapos okokból felmentvényt nyerni óhajtó híveiknek, ezt a bekövetkező negyvennapi szent böjt minden napjára, — kivéve Szerdát, Pénteket és Szombatot, mely napokon a böjt fegyelme fentartandó leszen, — egész Fekete-Vasárnapig bezárólag megadhassák azon hozzáadással, hogy az engedélyezett napokon is csak egyszer táplálkozzanak huseledelekkel, és mindazon napokon, melyeken e felmentvónynyel élni fognak, az anyaszentegyház szándokára 5 Miatyánkot, 5 Üdvözletét mondjanak, a kiket pedig Isten földi javakkal megáldott, a böjtöt alamizsnával pótolják. IMRE püspök sk.
