Püspöki körlevelek 1858 (Szombathely, 1859)
a*, illeték kiszabása azonban ezen időpont után történik. A fokozatszerü illeték tekintetében ezen batároz.at csupán az 1858. October 31-ke után kelt jogiratokra alkalmazandó. Ha az illeték kiszabásának alapjául veendő pénzösszeg vagy érték az illető okiratokban és irományokban az ausztriai pénzbecslől különböző más pénzbecsben van kifejezve, avagy vonatkozással van előadva, úgy az illeték mennyisége azon összeg szerint határozandó meg, mely a pénzösszegnek vagy értéknek ausztriai pénzbecsrei átszámításából keletkezik. Ha az 1858. October 31-ke után készítendő okirat - tokban és irományokban a pénzbecs nincs kifejezve, úgy (az 1838. april 27-kén kelt nyiltparancs 4. g.) az ausztriai pénzbecs vélelmeztetik. 2. §. Az ausztriai pénzbecsben kifejezett vagy arra átszámitolt pénzösszegtől vagy értéktől az illeték a fönidézelt törvényekben meghatározott százalékok szerint, s a mennyiben fokozatszerü illetékek kiszabása forog kérdésben, a jelen rendelethez csatolt lépcsőzetek -(fokozatok) szerint — melyek az 1850. február 9-kén. és augusztus 2-kán kelt törvények melletti fokozatok helyébe lépendnek — ausztriai pénzbecsben szabandó ki. 3. g. Mindazon pénzösszegek vagy értékek, a melyekrei tekintettel az 1850. február 9-kén és augustus 2-kán kelt törvényekben, különösen pedig a 4-3 </, /, 44 x, 79 b, 103 I. A, B., 11. A. b, c, d és 106 B. b és f tételekben (1850. augustus 2-ki törvény 106 B. b és e tétel) különböző illetékek állapíttattak meg, vagy mentességek avagy kedvezmények engedtettek, ausztriai pénzbecsben megállapitoltaknak tekintendők, s ennélfogva nem esnek átszámítás alá. Az 1858. november 1-je előtt kezdődött perekben, valamint az ezen időpont előtt lejárt illetékek tekintetében is az illetékszabás nem emelendő azon összegen fölül, a mely akkor keletkezik, ha a conventiós pénzben kifejezet kérdéses pénzösszeg vagy érték az ausztriai pénzbecsbeni névszerinti összeggel egyenlőnek tekintetik. 4. $. Az 1850. február 9-kén és augustus 2-kán kelt törvények által rendelt állandó illetékek oly mérv szerint fizetendők, hogy az eddigi törvényes összegek helyébe következő összegek lépendnek, jelesen: 1 conventiós krajczár helyébe 2 uj-krajczár, 2—4, 3 — 6, 6—12, 15 — 30, 30 — 60, 1 conventiós forint helyébe 1 forint ausztriai pénzbecsben, 4 — 4, 8—10, 10—12, az említett conventiós pénzösszegek a törvényben akár illetékkép, akár pedig az illeték legcsekélyebb vagy lsgmagasb mérvekép légyenek kiszabva. 5. g. Azon okiratok és irományok tekintetében, melyek a bélyeggel lefizetendő állandó illeték alá esnek, ha azok tekintetében a törvényes kellékekben elég nem tétetett, és a kihágás még a jövedéki hatóság tudomására nem jutott, 1858. november 1-jeig megengedtetik, miszerint a hibás felekrei ártalmas következmény nélkül az illeték utólagosan fizetessék le, s e végett az okirat vagy iromány az illetékkel együtt a jövedéki hatóság elé terjesztessék. Ezen időpont után a jelen rendeletben meghatározott mérv szerint nem csak az illeték, hanem a törvényben meghatározott ártalmas következmény vagy büntetés is kiszabandó. 6. §. Oly kereskedelmi s iparkönyvek s jegyzők és alkuszok könyvei, melyek 1858. november 1-je előtt az eddig kiszabott bélyeggel ellátott papiroson kezdettek meg, ezentúl is folytathatók, s oly okiratok és irományok, melyek a kiadványozás vagy a bélyegköteles használat idejekor kiszabott bélyeggel ellátvák, mellékletekkép ezentúl is használhatók, a nélkül hogy a korábbi s az ezen rendelet által megállapított illetékek közötti különbséget utólagosan le kellene fizetni, 7. g. A conventiós pénzbeni határozott összegekben megállapított országfejedelmi dijak az eddigi mennyiség szerint a közzétett átszámítási táblához képest 5% hozzáadásával, s minden fizethetlen törtrésznek a legközelebbi fizethető magasb mennyiségrei fölemelésével, ausztriai pénzbecsben szabandók. Azon országfejedelmi dijak kiszabásánál, melyek százalékos vagy hányados illetékek , jelen rendelet 1. g. veendő sinórmértékül. 8. g. A játékkártyák, naptárak, hírlapok és hirdetésekért az 1850. September 6-kán kelt törvény s az utólagos rendeletek által megállapított illetékek következő mennyiség szerint fizetendők: egy játék kártyáért, 15 uj-krajczárjával, egy darab naptárért 6 uj-krajczárjával, a bélyegköteles külföldi folyóiratok mindenik példányáért 4 uj-krajczárjával, a bélyegköteles belföldi folyóiratok mindenik példányáért 2 uj-krajczárjával, minden bélyegköteles hirdetésért, ha a négyszög-térmérték 180 bécsi négyszög-hüvelyket meg nem halad 1 uj-krajczárjával, a mennyiben a papír alakzata ezen térmértéket meghaladja 2 uj-krajczárjával, a bélyegköteles hirdetésnek vagy értesítésnek valamely belföldi folyóiratbai mindenik beiktatásáért 30 uj-krajczárjával. 9. g. A jelen rendeletben foglalt neműek közé tartozó minden oly illetékeket, melyek 1858. november 1-je előtt voltak fizetendők, de utólagosan szabatnak ki. a nélkül, hogy jelen rendelet 1. és 5. §g. lennének alkalmazandók, az eddigi mennyiség szerint a közze'tett átszámítási táblához képest 5% hozzáadásával s mindén fizethetlen törtrésznek a legközelebbi fizethető magasb mennyiségrei fölemelésével ausztriai pénzbecsben kell kiszabni. 16. g. Ezen rendelet foganatosításával pénzügyi ministerem bizatik meg. Becs 1858. iulíus 8-kán. Ferencz József. Gróf Buol-Schauenstein. Báró Bruck. Legfelsőbb rendeletre: B. Ransonnet.
