Püspöki körlevelek 1856 (Szombathely, 1857)
350 ír A kerületi aiesperesekliez plébánosokhoz és plébános helyettesekhez. Mim án az úrbéri törvényszékek életbeléptetése által a birtokok tagositása a határok úrbéri szabályozása a legelők s erdők elkülönöze'se és az irtásföldek vaksága, a foglalások orvoslása megkezdetett, és ezen ügyek elintézését a cs, kir. Nyiltparancs legelőször barátságos egyezkedés utján megkisértetni kívánja, ennek nem sikerülte esetében pedig az úrbéri törvények utján meghaladhatni rendeli, mivel az érintett kérdések több templom és plébánia birtokot fognak érinteni, a plébánosok pedig öntekintélyökkel a templom vagy plébánia birtok állapotának, s más haszonvételnek megváltoztatása iránt ajánlatot a sz. Szék jóváhagyása nélkül nem tehetnek, sem el nem fogadhatnak; nehogy az egyházi birtokok a törvény biztosításának kellő figyelembe nem vétele miatt csorbát szenvedjenek, a sz. Szék elhatározta Vas és Zala megyére nézve külön megbízandó törvénytudó férfiú tanácsával élni, s az egyházi birtokok védehnézésére felhatalmazni. A Vas megyében lévő egyházi birtokok védelmét Szombathelyen lakó iletyey István ügyvéd ur elvállalván a sz. Szék képviselőjének az úrbéri bíróságoknál kineveztetett s keliö felhatalmazással elláttatott. Zala megyében levő egyházi birtokok védelmére nézve a Zalamegyei plébánosok felszóllittatnak. hogy egy köztiszteletben levő Zala Egerszegen lakó ügyvédet, kiben bizalmuk központosul, a kér. alesperesek által meghatalmazás végett ajánljanak. Ezen ügyvédek, hogy a sz. Széket a bírói hatóságoknál képviselhessék, a törvényes követelések támogatásában magokat tájékozhassák, az illető plébánosoknak, kiknél a templom vagy plébánia birtoka a tagosítás, halárrendbeszedés, irtások s foglalások visszaváltása miatt érdekelve lesz, vagy kiknek részére a legeltetés vagy fáiszat tekintetéből bizonyos legelő vagy erdörészíet kihasittatni terveztetik, kiknek e végre a cs. kir. járásbíróságtól vagy úrbéri első biróságu törvényszéktől a megjelenésre határnap tűzetik ki, a sz. Székhez intézendő iratban bejelentvén, hogy mellyik bírósághoz milly napra idéztettek, a következő adatokat kühtótk be: 1- ör Hány holdból áll az anya vagy fiók templom vagy plébániának tagosítás alá eső birtoka, külön föld, rét és erdőben, vagynak-e irtásföldei, vagy talán régi időtől mások kezén örök vagy ideiglenes szerződés mellett létező censualis birtokai, történt-e már a helységben szabályozás, (regulatio) vagy legelő elkülönözés? 2- or Nem tőrtént-e azon birtokokból a volt jobbágyok által 1820-ik év óta foglalás és miilyen, a törvényes orvoslás megkisértetelt-e miatta s milly sikerrel régiebb netaláni foglalásokra nézve létezik-e per függőben ? 3- or Volt-e vagy vagyon-e a plébánosnak legeltetési, fáizási, vagy illetőleg nádlási joga, akár az anya akár a fiók községekben? gyakorolja-e azokat és hogyan, aránylag, vagy megszorítás nélkül ? 4- szer Volt-e vagy van-e a templomnak vagy plébánosnak úrbéri vagy curialis jobbágya, zsellérje, azonfölül kilenczede, tizede, hegyváma, karcza, vadászat, halászat, madarászat, malom , korcsmáltatási joga vagy egyébb kissebb királyi és más haszonvétele? melly iránt az egyezkedésnél kérdés támadhatna és intézkedés helye volna? — Itt azonban a sz. Szék tudatja azon általjános elvét, melly szerint a természetben kiszolgálni szokott karcz tulajdonságú gabonát vagy takarmányt földdel vagy pénzzel megváltani nem engedi. Ellenben ajánlja , hogy hol szabad láizás, vagy pedig szekérszámra kiadatni szokott tűzifa divatozott, azoknak ölszámra meghatározása eszközöltessék, hacsak a plébánosnak olly nagyságú erdő ki nem hasittatnék , melly rendes pagonyozas mellett elégséges fát szolgáltatna. 5- ör Kéretett-e, s hány úrbéri jobbágy vagy zsellér telekért rendeltetett meg az országos kárpótlás, hány telek nem ismertetett el úrbérinek? tí-or A curialis jobbágyok vagy zsellérek, úgy szinte az irtás vagy hegyvám föld jelen birtokosai teljesitik-e 1848 év óta a járandó szolgálatot vagy bért s miből áll az? 7- er Hány holdat lesz az uraság a volt jobbágyok és plébános által közösen használt erdő és legelő ? a felmérési terv, vagy ennek hiányában közvélemény szerint megközelítőleg. 8- or A helységben hány földes úri vagy curialis közhirtos, hány jobbágy és zsellér telek, hány jobbágy és zsellér birtokos vagyon, 9- er Ha vágynak irtásfölddek, mellyekhez a templom vagy plébános jogot tartana, s ha azoknak a jelen haszonvevőktőli kiváltása megtörténhetnék , vagy a rajtok fekvő terheknek megváltása czélszerübbnek találtatnék ; a templomnak vagy plébániának ezen földekhez jogát, a keletkezés idejét, az évenkint nyert censust, annak természetben pénzben milly mennyiségben történt lefizetését szinte kimutassák. 10- er Mindezen adatokhoz, lia lehetséges, a canonica visitationak a tárgyra vonatkozó kivonatát és egyébb kézen levő vagy megszerezhető okmányt csatoljanak.
