Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1939-1943, Szeged

1941. március 28.

sett darabokat, rajzokat, festményeket, képeket. Táblai rajzzal kisérjük magyarázatainkat. Vetítünk álló és mozgó képeket. Szemléltetjük az anyagot, amelyet felhasználunk. Végigkísérjük az anyagot azon az utón, amelyen a természetből a mesterségen keresztül a mi kezünkbe jutott, az eszközöket, a szerszámokat, amelyekkel dolgozunk, amelyek munkánkat megkönnyítik. Végül örömmel szemléljük kész himvarrásunkat, mint fáradságunk szemmel látható, kézzel fogható eredményét«- jutalmát."

o/ Cholnoky Margit az ének szaktanára a következőket mondotta:

"Mielőtt a szemléltetés módjáról és eszközeiről beszélnénk, meg kell vizsgálnunk azt a kérdést, elkülönül-e az ének, mint művészi tárgy tanítási módszere, a más tárgyak tanításától ? A felvetett kérdésre azt felelhetjük, hogy az énektanítás módszere alapjábanvéye nem különbözik más tárgyak módszerétől, - vagyis didaktikai elvek épp úgy érvényesülnek az énektanításban is, mint már tárgyaknál. Amiben elhatároltság, különbség van, az egyes tárgyak tanítása alkalmával követett eljárásban, ezt az elhutároltságot nem a didaktikai elvek, - nem a módszer különbsége, hanem a módszeres elveinek a tárgy sajátos természetéhez való alkalmazása okozza.

Csak természetes, hogy ebb.en az eljárásban azután nagy különbségek mutatkoznak, de az is igaz másfelől, hogy ez a kát eszmekor ás tanítói gyakorlati eljárás egymást kiegészítik, a gyakorlatban egymás tói el sem választhatók és nem állhatnak egymással ellentétben.

Melyik azé. tárgy, amellyel leginkább kapcsolatot találunk, és amely közelebb áll az énektanításhoz? A magyar nyelv. Mert hiszen amagyar nyelv és ének között bőséges alkalom nyílik a kapcsolatra. A dallammal társuló szöveg a magyar nyelv tanítás széles területére terjed ki, - nemcsak a szöveg révén jut a kát tárgy kapcsolatba, hímem ritmus és ütemképletek által is, melyek szros összefüggésben állanak a verstannal, megkönnyítik a szemléltetést és sok jelenséget könnyen érthetővé tesznek. A költészettan tanítása közben önkénytelenül kínálkoznak a kapcsolatok, mert a $ép és müdaloknak, egyházi énekeknek, balladáknak és romácoknak sok és szép változata található fel dalaink között.

Ezek után természetes, hogy mint a többi tárgyak tanításánál, úgy az éneknél is a szemlélteéés áll az első helyen, mert a tudatos éneklésnek az alapja az érzékeltetés utján keletkezett hangérzet, az ezeknből származó hangképet asszociáció utján történő felelevenítése; az érzékeltetés utján fődolog tehát mindig és mindenkor a szemléltetés; az érzékeltetés utján hangérzeteket keletkeztetni s ezeket magyarázat, elnevezés, jeggyel való tár-