Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1939-1943, Szeged

1941. március 28.

Ilyen szempontok szerint vezetett szemléltetés jár kellő eredménnyel és kényszeríti a-tanulót lelkialkatának megfelelő módon venni részt a tanításban."

1/ 1aber József,’a rajz és kézimunka tanárának hozzászólása:

"A szemléltetés szerepe, jelentősége és szükségszerű alkalmazása a gyakorlati tárgyak tanításánál a .legszembeötlőbb, A rajz ás kézimunka oktatás, egész menete egy tervszerű következetességgel oszszeállitott szemlélet sorozat alkalmazása egy értelmi és gyakorlati kifejezési mód, illetve ügyesség megszerzése céljából. Az érzéki benyomások azaz, a szemlélet maga természetszerűleg itt sem elegendő, ha nem támogatja az értelmi munka. Minden szemlélethez hozzáfüzödik a magyarázat, amely a szemlélt dolognak értelmet ad, a már elraktározott fogalmakkal kapcsolatot teremt s uj indítékokra ösztön z. Minden feladatja* egy kerekd^d egész s csak eg3r lépéssel viszi közelebb a kitűzött cél felé. így a megkívánt akpcsolat megteremtése s az ismeretek koncentrikus kiszéleütése zökkenésmentes.

A rajzoktatásban két alapvető feladata, a vonelás s a foltgy?

kaiatok fektetik le a legszükségesebb alapfogalmak ás kézügyesség alai elemeit. Megszerzésük folyamán a táblarajz, a bemutatás s az ezekhez fűzött szóbeli utasítások alakítják ki a tanuló értelmi és technikai fejlődését. A szemléltetett forma visszaadása itt még csak megközelítő pontossággal történik s inkább az utat készíti elő, d£r imitativ rajzolás felé. A szemléltetett forma teljesen hű visszaadását a sikfo rínák raj zol tatásánál követeljük. Itt már a szemléltetés módjaVs más. A rajzolandó feladatot a tanár már az óra megkezdése előtt rajzolja föl a táblára, ha a szükséges nagyméretű faliminták nem állanak az iskola rendelkezésére. A kész feladat megfigyelése közben a növendékeknek kell megállapítani a forma jellemző foltját, annak helyes arányait, a legjellemzőbb tagozatok kijelölésének módját s végül a jelentéktelenebb tagozatok illetve részletek kidolgozását. A tanár csak vázlatos magyarázó rajzával s szóbeli utasításéival segíti növendékeit.

A nagy és kistérformák valamint a vetületi rajzok készítésénél a társzemléletet, a látszati elváltozások illetve a vetületi ábrázolás módjait, törvényszerűségeit fektetjük le. A szemléltetés itt már igen sokoldalú s igen jól felszerelt szertás ás rajzterem segítheti elő a tanulás eredményességét. Ezeknél a gyakorlatnemeknél kerül előtérbe a csoportos, illetve egyenkénti’ oktatás alkalmazása.

Az általános érvényű megfigyelésekre a beállított modellen mutat rá a tanár. Utána magyarázó tóűal/rajzot készít. Felsorakoztatja természetben elleshető legjellegzetesebb példákat. Megismerteti azon mérési, illetve ellenőrzési módokat, melyek a látási csárdásoktól meg-