Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1939-1943, Szeged
1941. március 28.
o \ n iskola alsó tagozatára. Holott a polgári iskolában eggyel több a fizikaórák heti száma, mint a gimnázium harmadik osztályában. A kisérletezésnek két lehetősége van: a tanár végzi, vagy a tanulók. Az utóbbinak érdekkeltő és nagyobb értéke didaktikailag eldöntött tény. Természetes, hogy ennek alkalmazása függ sz osztály létszámától, a felszerelés alkalmasságától a kísérletek veszélytelen, vagy egyszerűbb voltától. Pontos kellék, hogy a tanár minden egyszerűbb kísérletet is tanitása előtt kipróbáljon, kezdő tanár többször is, hogy a fogásokba belegyakorolja magát. így nem lesz, vagy csak igen kevés sikertelenség, de a gyakorol kisárletezés arra is képessé teszi, hogy a hiba okát rögtön megtalálja. A fizika tanításának ezen a fokán egy-két kivételtől eltekintve nem szabad igazoló kísérletnek lennie. Ezt a hibát jelöltjeinknél igen gyakran láthatjuk, akik ezt magukkal hozták vagy a középiskolából, vagy a főiskola-egyetemről, ahol a deduktiv eljárásnak Elehet helye. Pl. a jelölt bemutatja a megosztó gép elektromos kisülését kondenzátorok bekapcsolása nélkül. A keletkező szikrák igen apróak, és nagyon szaporán követik egymást. Erre felteszi a kérdést, ni fog történni, ha kondenzátort is kapcsol be ? Köz.sen, vagy csak a jelölt maga megjósolják, hogy a szikrák nagyobbak lesznek és ritkábban fogják egymást követni. Helyes az eljárás, ha előzetes megbeszélés nélkül bekapcsoljuk a kondenzátorokat, bemutatjuk az elektromos kisülést és feltesszük a kérdést, vájjon mivel magyarázható a jelenség megváltozása. A lényeg-kisárletét gyakran meg kell alapozni, esetleg . egy apró előkisérlettel. Mielőtt a könnyebb és súlyosabb tárgy egyszerre való esft'ásét megfigyeltetnénk, bemutatjuk, hogy aleejtett tárgy nem cska egyszer fog koppanni az asztalon, vagy a padlón, hanem visszapattanása miatt többször is. Minket azonban csak az első koppanás érdekel, tehát arra kell figyelni.Mos tímár jöhet a fokisérlet ! A kísérletben történő változás helyére is figyelmeztetni kell atanulókat, hová irányítsák szemüket. De análkül, hogy előre jeleznénk, mit fognak látni. Pl. Bekapcsolom íjajd az áramjelzőbe a készüléket. Figyelj étek meg, kimozdul-e helyéből a mutató ? Vagy: Figyeljétek meg, merre mozdul majd a mutató ! A megfigyelteknek elmondása és a megfigyelés eredménye elsősorban tanulófeladat, a tanár ebben csak irányitó szerepet játszhat. I, CSONŰkAX) MtíuXfci j UEVÉLTÁR
