Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1939-1943, Szeged
1941. március 28.
>T i n A garfikonn; 1 számolási műveleteket rögzíthetünk pl. az iskola tanulmányi előmenetele osztályonként, az iskola átlagos előmenetele százalékban. A grafikont rekursiv eljárással használhatjuk műveletek megoldására, számadatok leolvasására. A mértani formák és a háromdimenziós i ábrázolások, nagyszámok, tömegviszonyok áttekintésére alkalmasak. Elvont, algebrai műveleteket, két szám összegének négyzetét és köbét sikmértani ás térmértani szemlélettel világítjuk meg. A számtan tanítás keretében még a tanulók életéből hozott tapasztalatait is felhasználhatjuk s szemléltetésben, vigyázni kell azonban, mert megfigyeléseik nem irányítottak, tehát egyéniek. A számtan tanításban a külső szemléltetés a megértés eszköze, a mértantanításban a szemlelet részleges cél, tehát alapvető fontosságú. A mértani szemlélet az idomok és testek megfigyelésében, törvényszerűségeik megállapításában, azok szükségszerűségében, hasznosságában, célszerűségük és esztétikai értékelésük felismerésében álljon. A szemléltetés a mértan tanításában nem csak abban áll, hogy a tanár a tárgyalt idomot, vagy testet bemutatja, rajzolja, hanem az osztályt aktive belevonja szemléltetésbe. A tanulók füzetükbe és' a csomagoló papírra idomokat szerkesztenek, az utóbbit kivágják. A kivágott, tehát a síkból kiemelhető, elmozdítható idom többoldalú megfigyelésre alkalmas, vele nemcsak a reá jellegzetes adatok tárgyalhatok, hanem alkalmas az egybevágóság, aAirmnetria és a hasonlóság mértani fogalmainak ismertetésére. A térmártani tárgyalásban minden tanuló kezé&ben van az uj test ás azt mindenki saját megfigyelései és mérései alapján írja le és jellemzi. A tanár alapvető munkája a kezdő idom és test tárgyalásánál a jellemző és szükségképpeni fogalomjegyek szemléltetéséből, azok f értékeléséből, későbbi teendője az irányításból álljon. A polgári iskolai mértani tanításban ^0®ssziv szemléletiek nincs helye, tehát mindent induktiv eljárással, szemléleti belátással, sohasem mathematical okfejtéssel magyarázunk. A kör kerület és terület látszólag elvont fogalmait mérési és szemléleti alapon tanítjuk. A kör terület levezetését háromszög, négyzet, téglalap segitéségvel, illetőleg romboiddá való átalakítással végezzük. Reá neveljük a tanulókat külső szemléleti alapon arra, hogy a téglalap területéből ésszerű elgondolással levezethető az összes idom területe. Az igy vezetett tanulók később már önállóan jönnek rá igazságokra, amelyeket szemléleti utón igazolni tudnak. A testmértanban a felszín és köbtartalom levezetését mérés és szemléltetés vezeti be, a hasábból a henger ás a gúla, a h ngerből a gúlából a kúp, majd egyenlő mérettel a gömb köbtartalmát vezetjük le. Az ilyen egymásból föl ó kapcsolatokból látják a tanulók, hogy az egyszerűségben és egységben nemcsak a tudás alapját, hanem a kutatás és fejlődés lehetőségeit
