Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1939-1943, Szeged
1941. március 28.
O 1 O á 0 fi kusak és olyan mozzanatokat, eseményeket örökítenek meg az állatok életébél, amelyeket csak ritkán va;,: ,-1 talpban nincs alkalmunk megfigyelni a tanulóknak. A nagyméretű szinesképeknek az az előnyük, hogj az állatot, növényt környezetükben mutatják, s igy alkalmazkodásuk megélhetési lehetőségeik könnyen leolvashatók, le mióta az pj3ágok képesmellékletei jó felvételeket hoznak a természet világából, ezeket az életképeket összegyűjtve szintén értékes szemléltető anyaghoz jutunk. A tanulók is kedvet kapnak ilyenek gyűjtésére és e munkaközben a tanártól kérve sok felvilágositást, uj ismereteket is kapnak. A mikrotechnika eredményeit is felhasználjuk a természetrajz tanitás szemléletessé tételére, mikroszkópon azonban csak a nagyon jellemző, szabad szemmel mégse látható szerveket mutatjuk pl. lepke pikkelyes szárnya, rovarok szájszerve, stb. A mikroszkopi bemutatást rajznak kell megelőznie, melyen megmagyarázzuk azt a képet, amit a mikroszkópon látnak majd, felhivjuk a figyelmet arra, amit nézni kell. Csak ilyen beosztással és a látottak utólagos megbeszélésével eredményes a mikroszkopi szemléltetés. dók életjelenség megismerhető, lejátszatható bármikor, igy a természetre;'z órán is,ez a uélja kísérleteinknek. Különösen szsmléletessé teszik a növényfiziológia tanítását, de hogy valóban szolgálják a megértést, el kell magyarázni a kísérlet összeállításának történetét, hogy megteremtsük a kisérlet alatt végbemenő folyamatok, jelenségek megértésének lelki feltételeit. A x-ajzolást említem utolsó helyen, bár elsőrendű szemléltetési eszköze a természetrajz tanításának. A régi rajzolástól eltérően, ami/ / __ í kor a külső morfológia megörökítése volt a cél, most vázlatos rajzaink kai csak eg3res szerveket, azok működését ábrázoljuk. A szineskréta és ceruza használata is elősegitÍRnegértést, mert az egyes színek következetes használata /izmot pirossal, csontot sárgával stb. jelöljük/ megvilágítja sokszor a szervek módosulását, a fejlődést, működés közben való helyzetét stb. A szemléltetés eszközeinek és módjainak vázlatos áttekintése során ki kell emelni még azt a gondolatot, hogy a természetrajz tanára tulajdonképen nem csak az órán szemléltet, hanem sokszor nyílik erre alkalom közben is, pl. mikor éppen nyílik, vagy^rik valami/vagy egy érdekes állat birtokába jut. A magyarázatnak csábitó alkalmai ezek, melyeket ki is kell használni. Legfőképpen pedig a kirándulásokon nyílik erre alkalom, hogy mindenre felhívja a tanár a fegyelmet, ami szép, csodálatos, ami célszerű a természetben, mert igy éri el,
